Azt még a legvérmesebb Falco szurkoló sem gondolta egy héttel ezelőtt, hogy csapatának körömrágva kell Körmendre utazni a negyedik meccsre azzal az izgalommal, ha nem nyer, vége a bajnokságnak és odavannak a bajnoki álmok is.
Ugyanekkor a legvérmesebb Körmend szurkoló sem gondolta volna, maximum álmodott róla, hogy csapata egyáltalán döntőt játszik ebben a bajnokságban, arra pedig végképp nem gondolt, és nem is remélte, hogy kedvencei a Falco pályaelőnyét elvéve otthon nyerhetik meg a több mint egy évtizede csak remélt újabb trófeát.
Pedig ez történt, itt tartunk most, és itt tart a bajnoki döntő három meccs után, 2:1-es Körmend vezetésnél. Ennek több oka van, és nem elvéve a mesebelivé növesztett körmendi szívérdemeit, a dolgok jelenlegi állásához kellett a Falco két meccsen is megmutatkozó tutyimutyi málésága is, ami viszont nem a győztesek sajátja.
Már az előző
beharangozónkban
Kosárlabda bajnoki döntő: következik a harmadik felvonás
June
20.
11:11
is azt írtuk, a Falco közel sem azt az arcát mutatja, mint az ősszel, amikor kis túlzással egész Európa a csodájára járt, de mindig sikerül megfejelni a lejtmenetet, most például azzal, hogy sikerült elszórakozni tizennégy pontos előnyt, és megint elrontani egy végjátékot.
A tavalyi bajnokcsapatból itt van jelenleg is Váradi, Perl, Benke, Keller és Barac, Golomán és Somogyi válogatott, és az Alba ellen Clark is megmutatta, hogy a helyén van a szíve és a keze is. A Körmend ellen azonban mindezt mintha elfelejtették volna.
Ők pedig - mármint a Körmend – az esélytelenség nyugalmával és bátorságával menve bele ebbe a párharcba, minden mindegy alapon játszik, és kétszer jól is jött ki ebből. Mert még egyszer, és csak a tárgyilagosság kedvéért, a Falco kétszer vesztette el azt, amit a Körmend más csapat ellen, aki összeszedettebb, nem nyert volna meg.
És még egyszer mondjuk azt is, minden elismerés az övék, hiszen mindig azt az ellenfelet kell megvernünk, aki épp szemben áll velünk a pályán, és ők ezt megtették. Kétszer is. Mielőtt pár szót szólnánk az elkövetkező meccsről, hallgassuk meg, mit mondtak az edzők arról, ami már elmúlt:
Milos Konakov, Falco : Nagyjából ugyanaz történt ma, mint 3 nappal ezelőtt. Nagyon sokáig vezettünk, a végén szorosabb álásnál is voltesélyünk lezárni a mérkőzést. Másodszor sem sikerült. Lényegében megcsináltunk mindent, amit elterveztünk, a helyzeteink most is meg voltak, de 10% körül tripláztunk. Nem fért bele. Egyet ígérek, mindent meg fogunk tenni, hogy vasárnap itt dőljön el a bajnokság.
Antonisz Konsztantinidesz, Egis Körmend : Gratulálok a Falconak ismét egy remek mérkőzésen vagyunk túl. Igazi döntő hangulat, igazi döntő végjáték. Nagyon mélyről jöttünk vissza akkor is ha a bajnokságról beszélek, és akkor is, ha a mai meccsről. Egy nagy hibát nem követhetünk el. A döntőnek nincs még vége. Igen, vezetünk 2-1re, de a Falco egy profi, nagyon rutinos csapat, aki mindent meg fog tenni pénteken. Nagyon fegyelmezetten kell játszanunk, és nem elfelejteni, hogy jutottunk el idáig.
A holnapi meccsre visszatérve, a Körmend játékáról mondandónk nincsen, hiszen a jelek szerint tudják, hogyan kell megverni a Falcót. A Falcónak viszont, hogy meg tudja verni a Körmendet, a fejekben kell rendet raknia.
Például, ha zónát védekeznek ellene, akkor nem fölső zárásokkal operál, ha emberfogást, akkor mélységi zárásokat is ad, és a center nem kifelé válik le, ha nem megy a dobás, de mégis vezet tizennégy ponttal, akkor agresszíven támadja a gyűrűt, hogy büntetőkből csipegessen pontokat, ha védekezésben Gordon kétszer egymás után beviszi a palánk alá az alacsony embert a váltás után és megveri, akkor harmadszorra nem váltja el, támadásban nem vár addig hogy tíz másodperce legyen hátra, és a végén csak kapkodó dobás legyen belőle, és így tovább, és így tovább.
Mindezt az őszi Falco tudta, a tavaszi valami különös csoda folytán nem. A pénteki meccs fejben fog eldőlni, nem a szívben, csak épp momentán az a helyzet, a Körmend jobban rendben van ebben mint a Falco, s ha eddig sem volt mit veszítenie, most már végképp nincs. Ezért lesz nagyon nehéz a pénteki meccs.
