Nyögvenyelősen indult a meccs, az elején többször is visszajött egálra, sőt még a vezetést is átvette a tartalékos, légiósok nélkül felálló Jászberény. Dukics tarthatatlan volt, nem tudtak mit kezdeni a palánk alatt a Falco erőcsatárával. Doyne egy ütközés után a harmadik percben megsérült, és már nem is tudott visszaállni. Az első negyedet 29-23-ra a hazaiak nyerték.
A folytatásban aztán megrázták magukat a sárga-feketék, és egyre nagyobb előnyre tettek szert. A szünetben 56-41 állt az eredményjelzőn. A harmadik negyedre sem változott a játék képe, nagyjából állandósult a különbség. A jászberényi játékosok csúsztak-másztak, kihozták magukból a maximumot, de ma nem volt esélyük a győzelemre. A szombathelyieknél a fiatalok is megfelelő játéklehetőséghez jutottak, a Falco végül így is közel 30 pontos győzelmet aratott.
Kálmán László, a Falco edzője: Győztünk, de nem mindegy, hogy milyen áron. Remélem, hogy nem súlyos Bam Doyne sérülése. Nem örülök neki, hogy ő nem tudott játszani. A végén magabiztosan nyertünk, de ennél sokkal több kell a folytatásban, mert hazai pályán oké, hogy megnyerünk egy ilyen meccset, de idegenben sokkal nehezebb lesz. Ha el akarjuk érni a céljainkat, akkor nem lehet így játszanunk.
Bencze Tamás, a JKSE edzője: Gratulálok a Falcónak, mert nyilván jobban játszottak, és ez a különbség is reális. De gratulálok a csapatomnak is, mert ebben az összeállításban is a maximumot tudtuk kihozni. Még akkor is, ha 30 pontos különbség után nem szoktak ilyet mondani az edzők. Bennünk ma ennél több nem volt, emelt fővel megyünk haza.
