Táncos produkcióval kezdődött az este. Olyan táncos produkcióval melynek végén majdnem felrobbant a csarnok. Azt, hogy némi erotika keveredik az első programpontba, már akkor sejteni lehetett, amikor a lányok pólójukat a nézők közé dobták és egyetlen topba ugráltak a színpadon. Arra azonban senki nem számított, hogy fináléként a lányok hátat fordítanak a közönségnek, előrehajolnak, felemelik a miniszoknyát és bugyijukon a „Hajrá Falco!” Felirattal üdvözlik a közönséget. Szombathelyinek lenni jó! – Mondja mellettem valaki, pedig ekkor Kálmán Laciék még a VIP szobába koccintanak.
Nem sokáig, hiszen rövid múltismertetést követően a Légió szurkolói csoport sorfala között, reflektorral megvilágítva, egyesével szólították a játékosokat színpadra. A csarnokban egyébként a magyar zászló mellett valamennyi itt játszó légiós hazájának lobogója kikerült. Így semmi meglepő nem volt abban, hogy Kazlauskasnal zúgott a „Vilnius, Vilnius”, Alekszejevnél a „Belorusz, Belorusz”.
Hatalmas ováció közepette és percek alatt érkeznek a játékosok. Kálmán Lászlót, Szrecsko Szekulovicsot és Gráczer Györgyöt ölbe viszik a szurkolók a színpadra. A csapatkapitány beszédében bejelenti, annak ellenére, hogy egyszer azt mondta: ha bajnok lesz, befejezi a pályafutását, a folytatás mellett dönt és jövőre is a Falcoba fog játszani. Alekszejev zokog, miközben nyakába kerül az aranyérem, Feigl Imre megénekelteti a közönséget, a fiatalok pedig nem győznek köszönetet mondani, hogy részesei lehettek ennek a sikernek.
Aztán amikor már mindenki nyakába ott lóg az érem, Kálmán László magasba emeli a kupát és miután a csarnok teteje nem szakad be a hangorkántól gyakorlatilag véget ér a hivatalos program. A játékosok órákig osztogatnak autogramot, rengeteg közös fotó készül. Miután a csarnok kiürül a szurkolók egy része a Fő téri szökőkút felé veszi az irányt. Fogadások, fogadalmak betartására készülnek. Azonban csak a szerencséseknek sikerül megmártózni, mert megérkeznek a rendőrök, akik kiparancsolnak mindenkit, sőt az adatokat is felveszik. Majd a „köszönjük, hogy itt voltatok” kórus kíséretében távoznak. A csapat nem adja fel, visszamegy az Arena elé és ott folytatódik a fürdőzés a Savaria táncversenyről éppen hazafele tartó közönség legnagyobb meglepetésére.
Egyedül egy piros estélyit viselő hölgynek nem tetszik a produkció. Fintorog kicsit és fel van háborodva. Lehet neki is be kellett volna jönnie. Kellemes volt.
