Újabb kulcsfontosságú meccs várt a mieinkre az U20-as A-divíziós Eb-n. Váradi Attila együttese ugyan nem volt győzelmi kényszerben, de vereség esetén figyelnünk kellett a különbségre. A magyar válogatott dolgát nehezítette, hogy egyik legjobbunk, Váradi Benedek ezúttal sérülés miatt nem lépett pályára.
Pontszegény játékkal indult az első negyed. Hol egyik, hol másik csapat vezetett, 6-3-nál például még nálunk volt az előny, de Müller és Ugrai tripláját követően már 6-9 volt oda. Bán és Perl vezérletével végül sikerült megnyernünk az első tíz percet (12-11).
Beragadtunk a folytatásban, 6-0-s német roham után, 12-17-nél időt kért Váradi Attila. Hiába, az ellenfél megállíthatatlannak tűnt, 13 kapott pont után végül Bán törte meg a kosárcsendet. Forgatta a csapatot rendesen a magyar kapitány, de a fia nagyon hiányzott a csapatból. 17-29 volt az állás a szünetben.
Fiaink ezúttal is bebizonyították, hogy nem kell őket temetni. A második félidő elején Bognár megszerezte első kosarát a meccsen, amitől aztán lendületbe jött a társaság, alig három perc alatt 7-0-s periódust produkáltunk, és 24-29-nél már ismét mi álltunk továbbjutásra. Müllerék egy picit megrázták magukat, de ekkor Bán percei jöttek. Mindent megtettünk, hogy csapatként pótoljuk a hiányzó Váradit, az utolsó játékrészt 32-25-ről kezdték a csapatok.
A színvonal a folytatásban sem javult: mindkét csapat gyengén dobott, ráadásul a németek a palánk alatt is domináltak, de még így is lőtávon belül tudtunk maradni. A mieinknek Thiemann-nal kellett lépést tartaniuk, a germánoknál szinte csak a csere-erőcsatár tudott pontot dobni. Pengeélen táncoltunk, a negyed derekán, Sinkovits triplája után, 38-43-nál időt kért az ellenfél. Sajnos jót tett nekik a kis szünet, kevesebb, mint 4 perc volt hátra, amikor Bakk tripladobás közben faultolta Jorchot. Miután mindhárom büntető bement, tíz pontos hátrányba kerültünk (40-50). Hiába dobott Török egy hármast, Jorch rögtön felelt.
Borzasztóan izgalmasan alakult a hajrá, másfél perccel a vége előtt Bognár kettese után két pontra voltunk az üdvösségtől (47-55), de Thiemann egyszerűen megállíthatatlan volt. Váradi is időt kért. Bán két büntetőt értékesített, de megint jött Thiemann, ráadásul ezúttal egy 2+1-es akcióval. 49-60-nál, 54 másodperccel a vége előtt megint időt kértünk. A csodához hasonlóan eredményes végjátékra lett volna szükségünk, mint az oroszok ellen, de sajnos Perl közelije és távolija is kimaradt, Müller faultja után pedig Molnár mindkét büntetőjét elrontotta. A soproni center aztán egy labdaszerzés után gyorsan még kosarat tudott szerezni. Faultolnunk kellett, így Merz a végén még hozzátett három büntetőt, az 53-65-as végeredményt pedig Perl állította be.
Nem sikerült tehát a második „meccslabdánkkal” sem élni, továbbra is harcolnunk kell az A-divízióban maradásért.
