Nincs jó formában a Falco-Vulcano Energia KC Szombathely kosárlabdacsapata. A sárga-feketék szombat este 84–82-re kikaptak a bajnoki címvédő Szolnok otthonában, és ha csak a decemberi hónapot – az elmúlt három hetet – nézzük, akkor finoman szólva sem rózsás a mérleg: a bajnokságban három mérkőzésből két vereség (köztük a vasi El Clásico), a FIBA Europe Cupban pedig két meccsből két kudarc. Ünnepi hangulat? Hát, nem annyira.
A prioritás a szurkolóknál elsősorban a hazai pontvadászat, illetve nemcsak náluk, vélhetően a vezetőségnél is, legalábbis erre utal a tulajdonos önkormányzat december 13-i közleménye:
„Csapatunk eddigi teljesítménye nem mindenben felelt meg a vezetés elvárásainak, és a kitűzött célok elérése érdekében a következő hetek eredményei meghatározóak lesznek a szükséges döntések meghozatalában. A 2025. naptári évben még 4 bajnoki mérkőzés vár csapatunkra, amelyek kimenetele fogja eldönteni a szakmai munka jövőjét. Elvárás a 4 mérkőzés megnyerése. Tisztában vagyunk azzal is, hogy nem minden játékos hozta a tőle elvárt teljesítményt, így játékosmozgásra lehet számítani, azonban fontos, hogy olyan játékost találjunk, akik erősítést jelentenek, és hosszú távon is előreviszik a csapatot.”
Változást lebegtettek, hogyan tovább?
A labda tehát fel lett dobva. Az elvárás nem teljesült, így a döntéshozóknak most választ kell adniuk arra, hogyan tovább a szakmai munkával.
Egyelőre azonban több a kérdőjel, mint a biztos válasz.
Milos Konakov vezetőedző aligha mond le – legalábbis a szolnoki mérkőzés utáni nyilatkozata alapján erre semmi nem utalt. Épp ellenkezőleg: a folytatásról, a javítás lehetőségéről beszélt. De vajon megfáradt-e a kapcsolat?
Kérdés továbbá, hogy a légiósok teljesítménye eléri-e azt a szintet, amely az elmúlt években Falco-mércévé vált, vagy az idei külföldi kontingens rangon aluli. Vajon a Wojcik–Avery csere volt az egyetlen tervezett változás a keretben? Ez meglepő lenne, főleg annak fényében, hogy még az ultimátum be nem teljesülése előtt megtörtént.
Az év kosárlabdázójának negyedszer megválasztott Perl Zoltán megint a hátán cipelte a csapatot, de mi a helyzet a többi magyar játékossal? Hozzák-e azt a teljesítményt, amiért szerződtették őket, amit a vezetők és a szurkolók elvárnak? Adott esetben náluk is számon kérhető/szankcionálható valahogy a gyengébb produktum?
A szurkolók többsége továbbra is a csapat mellett áll, még ha a decemberi eredménysor komoly csalódást is okozott. Akadnak, akik már fejeket követelnek, mások türelemre intenek.
Összességében ez volt a Falco harmadik veresége a bajnokságban. Tragédiáról szó sincs, ugyanakkor újabb fiaskók már nem nagyon férnek bele. Ráadásul kevés idő maradt a sorok rendezésére: december 23-án a másik közvetlen rivális, az Alba Fehérvár érkezik Szombathelyre.
A Falco jelenleg második helyen áll a bajnokságban, amelyből még sok van hátra, nem most osztják az érmeket (szerencsére). A csapatot temetni nem szabad, innen még igenis lehet bajnokságot nyerni.
Az is tény, hogy Szolnokon egy-egy meccsen bárki kikaphat. Ahogy az is, hogy az Olaj ezúttal sérülésektől tizedelten, tartalékosan lépett pályára – ennél csak erősebb lesz, gyengébb aligha. A piros-feketék a tavalyi döntő óta szemmel láthatóan extra motivációval játszanak a Falco ellen, a szombathelyiek pedig úgy látszik, azóta is szédülnek az ott kapott pofontól.
Az sem példátlan a sportban, hogy egy favorit nem nyer bajnoki címet. De egymás után kétszer már könnyen súrolhatná a kínos kategóriát.
Aztán az is lehet, hogy tényleg nincsen semmi baj, csak egyesek túlaggódják a sztorit.
Nemrég írtunk róla - a város honlapján is elérhető közgyűlési előterjesztésekre hivatkozva, hivatalos, egzakt számokkal alátámasztva -, hogy több mint egymilliárd forint volt a költségvetése az előző szezonban a Falcónak.
