Szombaton délután a szlovákiai Révkomárom ellen folytatta szereplését a Horváth Zoltán Emléktornán a Falco. A sárga-feketék ellenfele tegnap csak egy ponttal maradt alul a Szolnokkal szemben.
Kálmán László együttese kezdte jobban a meccset, az ellenfél már 4-13-nál időt kért. Az első negyedet tízzel nyertük (15-25). A második etap egyértelműen a Komarnóé volt, előbb egyenlítettek, majd fordítottak is a vendégek (akik papíron ma hazai pályán szerepeltek). Az első félidőt Hall utolsó másodperces kosara zárta. A szünetben 44-45 állt a táblán.
A második játékrész elején semmit sem változott a játék képe, a fordulatot a 27. perc állította be, amikor – a már tegnap is durván játszó – Kratochvil felöklelte Martinicset. Az irányító védelmére kelt a teljes Falco kispad, de a szlovákokat sem kellett félteni. Pár percig ment a kakaskodás, majd a tömegjelenet végén a játékvezetők időt kértek, végül Váradinak és Perlnek technikait adtak, a túloldalra pedig Kratochvil sportszerűtlen hibája mellé szintén két technikai került. Ebből aztán a Falco jött ki jobban, 65-74-re elhúztunk, és innen már nem is volt visszaút a riválisnak.
70-81-ről indult az utolsó játékrész, melynek elején beállt a közte húsz, ami a lefújásig már nem is változott. A Falco a második félidőben tetszetős, szép (és nem mellékesen eredményes) kosárlabdát nyújtott, mellyel második meccsét is megnyerte a tornán. Folytatás holnap a Szolnok ellen.
Kálmán László, a Falco edzője: Az eredmény nem mutatja azt reálisan, hogy milyen nehéz volt ez a mérkőzés. Az első félidőben puhák voltunk, akkor is elmentünk 10-12 ponttal, a kezünkben volt a meccs, de visszaengedtük az ellenfelet. A második félidőre viszont már úgy jöttünk ki, ahogy kellett. Amikor kiütötték az irányítónkat, az csak még jobban összekovácsolta a csapatot. Tetszett, amit láttam a pályán, erre lehet építkezni. Bár Martinicsnek nem volt cseréje, ezért sokat volt a pályán, de nagyon jól játszott. Bírni kell a holnapi napot is, hiszen sokan vagyunk, igyekeztünk sokat cserélni. Amikor a fiatalok játszottak, akkor sem voltunk gyengébbek, sőt, mindenki bizonyítani akarta, hogy helye van a pályán. A Szolnok már ez másik dimenzió, de megpróbáljuk őket is megverni, hiszen Zoli előtt tisztelegve meg akarjuk nyerni a kupát.