Ahogy azt a BB1.hu megjósolta, Airington-Pallai-Vojvoda-Malesevics-Milosevic ötössel kezdett a bajnok.
Milosevic jegyezte az első kosarat. A Falco vezetgetett, de jól tartották magukat a vendégek. A hetedik percre meglógott tízzel a Szombathely (22-12). Pallai ügyeskedett, miközben elkezdtek könnyelműsködni a vasiak, az utolsó percre fel is jött a címvédő 24-22-re, végül az első negyed 28-24-es állással zárult.
Curry hármasára Pallai felelt, sőt Malesevics is kintről volt eredményes. 33-32-nél kezdtek elszabadulni az indulatok, Alekszics gyorsan időt is kért. Továbbra is ment a húzd meg – ereszd el, a tartalékos, ám annál lelkesebb vendégek folyamatosan ott tapadtak a hazaiak nyakán. Malesevics büntetőkből egyenlíthetett volna, de a második kimaradt, Pallai viszont eszméletlen volt, triplájával elérte a tizennégyet, nem mellesleg a táblán 45-45 állt. Sőt Vojvoda büntetőivel még fordított is az Olaj. Curry zsákolásával 51-49-cel fordultak a csapatok.
A szünetben mindenki Pallairól beszélt. Rendkívül feszülten szívta a bagót a félidőben Okorn mester, aki aztán rendet tett a fejekben. Megnyomta a harmadik negyed elejét a Falco, a játékrész derekán, 67-55-nél Alekszics kért időt. Hiába, a húszat súrolta a különbség. Ez a huszonkilencedik percre meg is történt. 77-59-ről várták a csapatok a folytatást.
A mérkőzés eldőlt, az olló egyre nagyobbra nyílt, már csak a végeredmény volt a kérdés. Száz fölé jutottak a vasiak, az utolsó néhány percre megérkezett a szolnoki keménymag is, így a két tábor elkezdte kóstolgatni egymást. A Falco teljesen megérdemelten jutott túl a negyeddöntő után az elődöntőn is söpréssel, a megfogyatkozott bajnokcsapat előtt viszont le a kalappal, számukra marad a bronzcsata. „Vár a finálé!” – zengett a hazai B-középből.
