Közel két hónapja dolgozik Szombathelyen Bencze Tamás. Azóta a FALCO nem kapott ki a bajnokságban. Kilátástalan helyzetből egy hatodik helyért küzdő csapat formálódik a keze alatt.
- Hogy érzi magát Szombathelyen?
- Abszolút jól. Mind a pályán, mind a pályán kívül. Nyilván ennek egyik oka a sikeres szereplésünk is. Tulajdonképpen nem ismeretlen számomra a város, hiszen zalaegerszegiként azért jó párszor jártam már Szombathelyen. Sajnos amióta itt vagyok a hideg miatt nem nagyon sétálgattam, de azért a kávézók tetszenek. Ha időm engedi, beülök egy-két helyre.
- Tényleg, mit csinál akkor, amikor épp nincs meccs vagy edzés?
- Elég sok időt töltök videózással, visszanézem a meccseinket, mert meggyőződésem, hogy nem csak az aktuális ellenfélből kell készülni, a saját hibáinkból is lehet tanulni. Persze a nap 24 órájában nem lehet csak a kosárlabdával foglalkozni. Filmeket nézek, moziba járok, olvasok, internetezek.
Egyedül élek, a kedvesem Sopronban játszik. A távolság szerencsére nem nagy, ha nincs két edzés, gyakran meglátogatom.
- A focival hogy áll?
- Szeretem. Amíg még Egerszegen voltam, többször is kimentem a meccsekre, felültem a lelátóra, és elszotyizgattam. Majd lehet, hogy a Rohonci útra is kilátogatok. Eddig még nem tettem meg, mert nagyon hideg volt, annyira pedig azért nem vagyok nagy fan :)
- Ha már említette a kedvesét, szoktak szakmázni is Németh Bernadettel?
- Én többször mondok kritikát a meccseiről, mint Betti mienkről. Elmondom, hogy miket hibázott, miben látok több lehetőséget. Szerintem most például elég keveset vállal, mint korábban. Ugyan egy jó környezetbe került, de azért ennél több kell. Képes is rá, csak egy kicsit nehezen oldódik. Hallgat rám, jó ideje egy pár vagyunk, korábban pedig a játékosom is volt. Persze nem közömbös a FALCO iránt, ha nyerünk, örül a sikerünknek. Szerencsére most sokszor boldog. Azt mondta, hogy a Sopron elleni meccsünkön talán még jobban izgult, mint a saját meccsein szokott.
"Meg kell próbálni egy kicsit pedagógusnak lenni"
- Azt vettem észre, hogy sokkal vehemensebb volt a kispadon, amikor a párja is ott volt a lelátón.
- Nem, ez nincs ezzel összefüggésben. A meccstől függ, hogy milyen vérmérsékletűnek látszom. Belül egyszerre vagyok mindig feszült és nyugodt. Az a típusú edző vagyok, aki szerint inkább hétközben kell kiabálni és agresszívnek lenni, mint a meccsen. Akkor nyugalmat kell sugározni, el kell hitetni, hogy amit hét közben gyakoroltunk, azt éles szituációban is meg tudjuk csinálni. Nem minden játékosom egyforma. Van, akinek, ha lekiabálom a fejét, akkor azt sem fogja tudni megcsinálni, amit egyébként becsukott szemmel is megoldana, de van, akinek meg ez használ. Nem lehet egy kalap alá venni a játékosokat. Meg kell próbálni egy kicsit pedagógusnak lenni.
- Hogyan tudná értékelni az elmúlt hat veretlen meccsünket?
- Onnan kezdeném az egészet, hogy amikor idekerültem, egy kisebb gödörben volt a FALCO. Nem volt egy kimondott alkotói hangulat a csapatnál. Az elején elsősorban arra próbáltam koncentrálni, hogy a játékosok elhiggyék, hogy képesek nyerni. A nyolcba kerülést vállaltam. Egyelőre még nincs meg, de szépen haladunk a cél felé. Nagyon fontos volt, hogy az első közös bajnokinkra olyan állapotba kerültünk, hogy simán átgázoltunk a Kaposváron. Az ottani első félidő megalapozta a többi meccset is. Ez a hat győzelem egyébként elsősorban a játékosok érdeme. A munkát ők elvégzik. Én a kispadnál maximum csak annyit tehetek, hogy időt kérek, cserélek, de az, ami a pályán történik, rajtuk múlik.
- Mennyire volt nehéz áttérnie a csapatnak arra, amit Ön eltervezett? Egyáltalán azt játssza már a FALCO, amit szeretne?
- Nagyrészt igen, azt játssza. Én elsősorban a csapatvédekezésben láttam előlépési lehetőséget. Úgy vettem észre, hogy nagyon jó képességű játékosok vannak itt, akik az egy-egy elleni védekezést két-három leütésig nagyon jól meg tudják oldani, de azért a csapatvédekezésben volt miben előrelépni. Nap, mint nap gyakorolunk egyfajta rotációt. Próbálunk egymásnak segíteni. Van egy szabályrendszer, amit ugyan fel lehet rúgni, de azért ha megvan, hogy kinek mikor kell besegítenie, akkor már 3-4 passzig nagyjából meg tudjuk oldani a védekezést.
Ezen kívül a 2-2-es labdás elzárások levédésében még két olyan dologgal bővítettük a repertoárunkat, amit eddig még nem csináltak itt Szombathelyen. Nem kell semmi különösre gondolni, ha nagyon röviden akarom összefoglalni, akkor azt mondom, hogy van hét fajta 2-2 elleni védekezési szisztéma. Ebből a hétből most kettőt hoztunk még be. Tehát igazából nem találtuk fel a spanyolviaszt, máshol is így csinálják, de ez a FALCO-nál valamilyen szinten most még új volt.
- Melyik volt a csapat eddigi legjobb meccse?
- Mindegyik tetszett, mert mindegyiket megnyertük. A kaposvári meccs első félidejében már nagyjából látszott, hogy mit szeretnénk védekezésben. Ez pedig egy olyan támadójátékkal párosult, ami azt eredményezte, hogy 20 perc alatt 60 pontot dobtunk. Nekem tetszett a salgótarjáni meccsünk is, még akkor is, ha az első félidőben nagyon gyengén védekeztünk, hiszen 54 pontot kaptunk. A szünet után azonban pont a fordítottja jött: agresszívebb védekezés, sokkal ritmusosabb támadójáték. Sopronban ugyan a támadójátékunk nem volt extra, de a védekezésünk egész meccsen remekül működött. És volt egy nyerő emberünk, aki a kritikus szituációkban meghozta a jó döntéseket. A ZTE ellen sokan azt gondolták, hogy simán nyerünk, nekem viszont már előzetesen is az volt az érzésem, hogy egy szoros meccs lesz. Ha küszködve is, de csapatként tudtunk nyerni, és ez nagyon fontos.
- Kik azok a játékosok, akikkel eddig maradéktalanul elégedett, illetve van-e olyan, akitől egy picit többet vár a folytatásban?
- Nehéz kérdés. Nem is szeretem az ilyen személyes jellegű kérdéseket. Mivel csapatjátékról van szó, ezért mindenkiből azt próbáljuk meg kihozni, amit tud. Egy Pankár Tibi vagy egy Szanati Matyi ugyanolyan részese volt ennek a győztes sorozatnak, mint mondjuk egy Bam Doyne, aki a hat meccs alatt közel 29 pontot átlagolt. Előbbieknek ugyanis elsősorban a védekezésben van nagy szerepük. Ez nem annyira látványos, de fontos, mert meccsről meccsre az ellenfelek legjobbjait semlegesítik. És ez azért nagyban hozzájárul ahhoz, hogy mondjuk nem Bam-nek kell fognia a legjobb embert, ezzel is több ereje marad a támadásra. Én Alekszejev-vel is elégedett vagyok, hiszen az utolsó, ZTE elleni meccsünket leszámítva - ahol támadásban nem volt annyira aktív, de a védekezésben ott is nagyon extra volt - hozza azt, amit elvárunk tőle. Ráadásul akkor gyakorlatilag edzés nélkül, sérülten játszott. Neki is köszönettel tartozik a csapat és a szurkolók is, hiszen hozzátette azt, amit az adott pillanatban tudott. Bízom benne, hogy mindenkiben van még ennél is több, és egyszer majd fogunk tudni úgy is játszani, hogy a védekezésünk és a támadásunk is a maximumon lesz 40 percig. Persze tudom, ez nagyon nehéz, talán még az NBA-ben sem mindig megy. Azt gondolom, hogy ha ezt „csak” 30 percig hozzuk, bárkivel partiban tudunk lenni.
- Jelenleg 12 győzelemmel és 10 vereséggel a hetedik helyen állunk, de azzal, hogy meggyengült a ZTE, látótávolságon belülre került az alapszakasz hatodik helye. Beszédtéma ez az öltözőben?
- Reális közelségbe került a hatodik hely, ez tény, de óvatos vagyok. Ne tekintsünk ennyire előre. Mindig a következő ellenfélre kell koncentrálni. A hatodik helyhez egy meccset még minimum nyernünk kell, és még akkor sem biztos, hogy sikerül.
Meg kell várni az alapszakasz végét
- A szezon végén lejár a szerződése a FALCO-nál. Gondolt már arra, hogy mi lesz a nyáron, maradna Szombathelyen?
- Nyilván ez eszembe jutott már nekem is, hiszen elérhető közelségbe került az a cél, amit vállaltam, vállaltunk. De nem gondolkodom tovább. Mindenképpen meg akarom várni az alapszakasz végét, semmi okunk sincs sietni, meg amúgy is azt hiszem, hogy ez így korrekt. Egyébként a FALCO egy nagyon korrekt közösség, korrekt vezetéssel. Csak pozitív élményeim vannak a Szombathelyen eltöltött eddigi munkámról.
- Akkor konkrét leszek: Mi lenne, ha holnap odaállna Ön elé Gráczer György ügyvezető egy szerződéssel. Aláírná?
- Akkor azt mondanám neki, hogy „Nézd Gyuri, örülök az ajánlatnak, de térjünk rá vissza a nyolcba kerülés után”.
- Milyen távlati céljai lennének ezzel a csapattal? Korábban több elődje is elmondta, hogy vérfrissítésre lenne szüksége a FALCO-nak. Ön hány embert tartana meg a jelenlegi keretből?
- Én is azt gondolom, hogy bizonyos szempontból frissítésre szorul a keret. És elsősorban nem is biztos, hogy kész játékosokban kell gondolkozni, hanem esetleg tehetséges fiatalokban. Van nálunk is néhány ilyen. Szerintem itt is van egy-két olyan játékos, akire nagyobb terhet lehet tenni a jövőben. Nem akarok senkit sem megnevezni, de két-három olyan játékos biztosan van, akit szeretnék itt tartani. Nagy részük szombathelyi. Ezen kívül célirányosan, posztra kellene igazolni. Jó lenne egy ötös-, illetve egy kettes-hármas magyar játékos. Ez már mindenképpen vérfrissítést jelentene. Ha sikerülne egy jó nevet idecsábítani, akár meg is oldhatná hosszabb távon a gondjainkat. Akkor még az sem lenne kizárt, hogy nem kéne három légiós, hanem elég lenne kettő is. És aztán hosszabb távra egy nyolcba jutásra esélyes csapatot lehetne kialakítani.
