- Túl vagyunk már négy fordulón, viszont a csapat eddig csak egyszer tudott nyerni. Mi a véleményed az eddigi produkcióról?
- Hogyan is tudnám a legegyszerűbben összefoglalni… Valami megváltozott a játékunkban a felkészülési meccsek óta. A szezon előtt sokkal szabadabbak voltunk, mindenféle teher és nyomás nélkül, bátran játszottunk. Tudtuk, hogy mikor mit csinálunk jól és rosszul. Most azonban már van egyfajta nyomás a csapaton. Én tudom, hogy ennél többre vagyunk képesek, de valamiért nem szakadt még fel bennünk a gát. Még nagyon az elején vagyunk a bajnokságnak. Nem gondolom, hogy tragédia lenne, vagy bármi is veszve lenne. Egyáltalán nem. Optimista vagyok. Van még rengeteg időnk. Nem kell messzire menni, emlékezzen csak mindenki a Körmendre. Tavaly hogy indult a szezonjuk. Aztán elkapták a fonalat, a saját ritmusukat, és a végére bajnokesélyesek lettek. Ez lehet előttünk is a példa. Sokkal jobb, ha most kapunk egy-két pofont – mert abból könnyen tudunk tanulni –, mintha később. Van még néhány olyan csapat rajtunk kívül, aki most még elveszített pár meccset, de hamarosan megtalálja a helyes utat, és kilábal a gödörből. Szerintem ez teljesen normális dolog. Örülök neki, hogy most jön két könnyeb meccsünk a Debrecen és a Salgótarján ellen, és nem kell megint kemény csapatok ellen rangadót játszanunk. Ez jót tehet az önbizalmunknak.
- Mit gondolsz a saját teljesítményedről? A Kecskemét és az Albacomp ellen te voltál a FALCO legjobbja, viszont az első és az utolsó meccsen adós maradtál a pontokkal.
- Nagyjából ugyanaz a helyzet velem is, mint amit az előbb elmondtam a csapatról. Az előszezonban sokkal könnyebb dolgom volt. Szabad voltam, felszabadultan játszottam. Na de nézzük sorban, meccsről meccsre. Az első fordulóban 8 pontot dobtam. De az a meccs igazából sokkal többről szólt, nyertünk, nekem pedig megmondom őszintén, nem kellett olyan sok mindent csinálnom. A Kecskemét ellen hoztam ugyan a pontokat, de kikaptunk. Az Albacomp ellen még több pontot dobtam, de ismét vesztettünk. A hétvégén nem vettem kézbe személyesen az irányítást, nem kezdtem el hamar pontokat dobni. Inkább azzal voltam elfoglalva, hogy megnyerjük a meccset. Nem saját magammal. Nem sikerült.
A FALCO-nak teljesen más a dinamikája, mint volt korábbi magyarországi csapatomnak, a Paksnak. Szombathelyen már a meccs elejétől sokkal többet kell vállalnom. Az ASE-t nem én cipeltem hátamon. Ott volt erre három ember.
Ha hiszik, ha nem, nekem már nem fontos az egyéni teljesítményem. Én értem a kosárlabda lényegét. És ott az a fontos, hogy sikeresek legyünk a csapattal.
- A szezon előtt már beszélgettünk az erőviszonyokról. Érdekelne, hogy azóta változott-e a véleményed…
- Úgy látom, hogy az idei bajnokság nagyon nyitott. Bárki meg tud verni bárkit. Elsősorban az új szabályok miatt, amiatt, hogy korlátozták a légiósok számát. Nincs egy csapat sem, amelyik kiemelkedne a többi közül. A Körmend és a ZTE még veretlen. Utóbbi viszont még nem játszott igazán erős ellenféllel. A Kecskemét sem lesz rossz, bár most ők is kikaptak. Szóval nehéz megmondani, hogy ki lesz ott a legjobb négyben. Nagyon érdekes lesz az idei év. Nagyjából úgyis tudja mindenki, hogy kik az élcsapatok, itt majd az lesz a döntő, hogy ki várhatja előnyösebb helyzetből a play-offot. Még nagyon korai esélylatolgatásokba menni.
- Mire számítasz Debrecenben? Most már nyernünk kéne…
- Természetesen! Ez nem is lehet kérdés. Nyerni is fogunk. Komolyan kell vennünk a meccset, és akkor nem lehet probléma. Igazából az a helyzet, hogy eddig a második forduló kivételével a vesztes meccseinken sem játszottunk rosszul. Az azonban tény, hogy a Kecskemét ellen nem volt megfelelő a hozzáállásunk. Ne kérdezze, hogy miért, mert arra nem tudom én sem a választ. Viszont a Körmend ellen és az Albacomp ellen is odatettük magunkat. A védekezésünk is jól működött, csak a támadójátékunk akadozott. Azon meg lehet javítani.