Pocsék első félidő
Jól kezdte a találkozót a FALCO. Sokáig úgy tűnt, csak Clark és Horváth Zoltán képes pontot dobni. Az első 12 ponton ketten osztoztak. 7-5 volt ide. Utoljára ekkor volt okunk az örömre. A Dombóvár magához ragadta a kezdeményezést. Hol többel, hol kevesebbel, de a szünetig innentől végig a vendégek vezettek. Szrecsko Szekulovics igyekezett úgy keverni a lapokat, hogy megtörje a kékek lendületét. Kevés sikerrel. A korábban kevesebbet játszók közül dobott triplát Borszéki, szedett „bravúr lepattanót” Feigl, de ez is kevésnek bizonyult. Sok volt az eladott labda, Vrsaljko pedig különösen gyenge produkcióval rukkolt elő ebben a játékrészben. Dicséretet érdemel a sérülten is pályára lépő Kálmán László. Rajta semmi nem múlt. Összeszedte a csapatot, pontokat dobott.
A vendégeknél Bódi és LeGrange 9, Adams pedig 11 pontot dobott. Az első játékrész legeredményesebb szombathelyi játékosa Horváth volt, aki 12 pontig jutott.
A félidő végeredménye 17-19-es első tíz perc után 34-43 lett.
Majdnem sikerült a bravúr
A második játékrész elején, mire elkezdtünk volna szomorkodni, hogy minden ott folytatódik, ahol az elsőben abbamaradt, a FALCO megrázta magát. Vrsaljko és Hudson is elkezdte termelni a pontokat. A szombathelyi csapat előbb biztosan tíz ponton belülre került, majd nyolc és hat lett közte. Az utolsó negyedre 62-56-os dombóvári előnnyel fordultak a csapatok. Lakatosék azonban folytatták a felzárkózást és elsősorban a sérülten is extrát nyújtó Kálmán vezérletével két pontra is feljöttek. Ekkor Hudsontól elcsenték a labdát, az ellentámadást pedig triplával fejezték be a vendégek. Ez a momentum döntőnek bizonyult. A FALCO másodszor már nem tudott talpra állni.
A FALCO zsinórban harmadszor kapott ki, ennek ellenére őrzi negyedik helyét a bajnokságban. Mögöttünk azonban nagy a tolakodás a Szolnok, a Dombóvár és az Univer sem mondott még le arról, hogy pályaelőnnyel kezdje a rájátszást.