Újra szárnyal a Falco!

Több mérkőzés óta tartó rossz formáját feledtetve magabiztos és közönségszórakoztató játékkal nyerte a Falco csapata a szombat esti Paks ellen vívott rangadóját. A hazaiaknál Kálmán ismét sziporkázott és 41 pontig jutott.

Wiley DuJuan visszatért Szombathelyre! Az alig pár napja érkezett amerikai kosaras figurákat gyakorolt, edzett és nagyon készült. Neki bizonyítania, a csapatnak pedig javítania kellett, mivel az utolsó három fordulóban, valamint a fehérvári kupamérkőzésen, mintha elveszett volna a fonal.

11-0-át mutatott az eredményjelző, amikor a vendégek első kosarukat tudták szerezni (Czigler révén). Ám addig, Wiley labdát szerez, hármast dob, majd lepattanózik, alaposan belekezdett tehát a színes bőrű magasbedobó. Fodor Péter időt kért, cserélt, nem sok sikerrel, szárnyalt a Falco, s úgy tűnt, hogy egyetlen negyednyi játék után el is dőlt a derbi. Persze rangadó esetében ilyent nem illik mondani, ám, hogy ne csak a jólneveltség beszélhessen belőlünk, a második tíz perc első felében Madisonék megduplázták pontjaik számát, némiképpen felzárkózva ezzel a szombathelyiek mögé. Dzunics ekkor triplát varázsolt, majd Mészáros begyűjtötte második szándékosnak minősített faultját, sőt érkezett Wiley is és a pár perce még szorosnak nevezhető 39-35-ből, újra tízesnyi különbség kerekedett ki. És akkor a gólgyáros játékmester Kálmán még csak ekkor kezdett belemelegedni...

A második játékrész Falco-s hármassal és több paksi "apróval" kezdődött. A tűzijáték közepette kissé mintha megfeledkeztek volna a csapatok a személyi hibákról (és azok következményeiről): Madison, Jurgilas, Mészáros, Dzunics egyaránt a kipontozódás határára sodródtak. Szekulovics mester ekkor szorosabb védekezésre ösztökélte fiait: Tarle volt a legfogékonyabb, lepattanóból nem adott senkinek, sőt az ellentámadásból Kálmán és Dzunics rendre be is találtak, 70-60-ra módosítván a mérkőzés aktuális állását.

A záró etapban Kálmán show-műsorának következő attrakciójaként kis híján nyolc méterről dobott távolit, persze sikeresen, jelezvén, a Falco végleg el kívánja dönteni a partit. Ez Jurgilasnak szemmel láthatóan rosszul esett, válaszolt is a felvetésre: nem eszik olyan forrón a kását. A hajrában felváltva estek a kosarak, ám Czigler kétszer is hibázott, nem úgy Kálmán, aki ezen az estén is biztos kezűnek bizonyult.

Megérdemelten nyert a Falco, nagyobb gólkülönbséggel, mint amennyivel az ősszel kikapott az atomvárosba és ez még nagyon fontos lehet. Soha rosszabb mérkőzést, soha rosszabb produkciót a sárga-feketéktől.

Szrecsko Szekulovics: Kötelező győzelmet hoztunk. Három gyenge mérkőzés után jó játékkal tudtunk nyerni. Az első perctől kezdve érezhető volt, hogy a fiúk nagyon akarnak és ennek meg is lett az eredménye.

Fodor Péter: Elismerem, hogy voltak rossz pillanataink, elviselem, hogy döntő szituációkban hibáztunk, ám azt már nehezen emésztem meg, hogy a lehetőséget vették el tőlünk.

Tőke