A találkozó csak rövid idei volt izgalmas. A Kecskemétre ellátogató szombathelyi szurkolók legnagyobb örömére. A hazaik az elején még tartották a lépést a remekül játszó Horváthékkal, de ahogy teltek a percek, úgy nőtt az előnyünk. A palánk alatt szembetünő volt fölényünk, még akkor is, ha a kecskeméti jegyzőkönyvezető Horváth Zoltánnak csak minden harmadik lepattanóját írta jóvá.
Az első tíz percet öt ponttal, a másodikat hattal nyertük.
Tizenegy pontos előnnyel jöhettünk tehát ki a második félidőre. Ami azonban ekkor kezdődött, az minden képzeletet felülmúlt. Védekezésben és támadásban is extrát nyújtottunk.
A mezőny legjobbjának számító Horváth Zoltán mellé Donald Wilson és Arnas Kazlauskas is csatlakozott támadásban, míg a védekezésből mindenki kivette a részét. Az eredmény nem maradt el. Húsz ponttal 29-9-re nyertük ezt a játékrészt.
A hajrára nem történt egetrengető változás, még azt a luxust is megengedhettük, hogy az utolsó öt percben azok játszottak, akik eddig kevesebb lehetőséget kaptak. A fiatalok sem okoztak csalódást a 33 pontos előnyből 23-at megtartottak.
A FALCO győzelme ekkora arányban is megérdemelt.
