Horváth Zoltán kedden este az észtek ellen 10 pontot dobott és 4 lepattanót szedett össze. Három meccs után kereken 7 pont és 6 lepattanó a mérlege a válogatottban, az Európa-bajnoki pótselejtezők során.
- Milyen volt belülről a keddi, szolnoki találkozó?
- Nagyon kemény, brusztolós meccs volt. A végére erőnlétben föléjük kerekedtünk, a kritikus szituációkban jobb döntéseket hoztunk és ezért is bírtuk jobban a végjátékot.
- Mennyivel akad nehezebb dolgod a válogatottnál, mint a klubcsapatodban, a FALCO-ban? Hiszen ott azért esetenként egy-két NBA játékossal is szembe találod magad.
- Valóban, a felkészülésünk során, amikor a franciák ellen játszottunk, ott akadt pár NBA sztár, illetve az ukránoknál is szerepeltek olyanok, akik az amerikai profiligában szerepelnek. A nemzetközi szinten nagyon sokat számít, hogy kinek milyen az erőnléte, mennyire erős fizikálisan. Ez centerposzton hatványozottan igaz, hiszen ott még inkább kitűnhetnek a különbségek.
- Saját teljesítményedet hogyan tudnád eddig értékelni? Elégedett vagy önmagaddal?
- Nem. Megmondom őszintén, a sérülésem óta keresem önmagam. Elég sokáig éreztem a térdem, de most már elmúlt, nem hátráltat semmi, úgyhogy talán rövidesen összeáll újra a játékom. Úgy érzem, annak amit tudok, eddig csak a 60 %-át tudtam teljesíteni.
- Milyen a hangulat a válogatottnál? Kivel a legjobb a kapcsolatod?
- Azt, hogy kivel a legjobb a kapcsolatom, azt nem tudom megmondani, mert mindenki mindenkivel jóban van, nagyon együtt vagyunk. Ez szerintem látszik is a meccseken, ez az egyik legnagyobb erősségünk.
- Mire számítasz pénteken, az ukránok ellen?
- Az itthoni, szombathelyi meccs elég sima volt, de kint biztosan jobban meg kell izzadnunk a sikerért. Természetesen győzni megyünk, hiszen ha ez sikerülne, nagy lépést tehetnénk a végső célunk felé. Nagyon nehéz meccsre számítok. Hasonlóra, mint amilyen a keddi, észtek elleni volt. Szerintem csak a végjátékban fog eldőlni, hogy ki nyer. Ami a nagyobb baj, hogy ott nem lesz ilyen nagyszerű közönségünk, mint amilyen itt volt az elmúlt két hazai meccsünkön.
- Meglehet a bentmaradás?
- Úgy érzem, hogy igen. Nagyon jól sikerült a felkészülésünk, összeállt a csapat, én abszolút bizakodó vagyok. Tudtuk azt a pótselejtezők előtt is, amikor elkezdtük a felkészülést, hogy nehéz sorozat vár ránk. Még messze vagyunk a végétől, de már látjuk a fényt az alagút végén.
- Gondolom azért fél szemmel követed a történéseket a FALCO-nál is. Elkezdte a csapat a felkészülését, vannak már új arcok, és visszatért Arnas Kazlauskas.
- Nagyon örülök, hogy sikerült megegyeznünk Arnassal. Eddig csak ellenfélként találkoztam vele, de abban biztos vagyok, hogy egy nagyon intelligens és jó játékost sikerült visszahozni a FALCO-ba. Vele nagyot erősödtünk.
- Bár még nem teljes a keret, de mit gondolsz, mire lehetünk képesek jövőre?
- Igazából nincs értelme alacsonyabb célt kitűznie egy játékosnak, mint a bajnoki cím és a kupagyőzelem elérése. Én minden szezonnak így vágok neki, ezért kell dolgozni. Van pár csapat, amelyik jelentősen megerősödött, de úgy érzem, hogy mi is ott leszünk a végelszámolásnál.
- Kikre gondolsz? Mely csapatok lehetnek a riválisok?
- Az ötven éves jubileumát ünneplő Szolnok alaposan bevásárolt, de a végső esélyesek között említeném a szövetségi edzőnk által irányított Paksot, az Albacompot és természetesen minket. Sok jó együttes van, talán a Kecskemét és a Zalaegerszeg is ott lehet az élbolyban, de az előbbi négy csapatot bajnokesélyesnek tartom. Egy biztos, a nyolcba kerülésért megint nagy harc lesz.
- Mikor térsz vissza Szombathelyre? Gondolom a válogatott után kapsz majd egy kis pihenőt.
- Igen. A válogatottal augusztus 20-án játsszuk az utolsó meccsünket. Egyeztettem már Déri Csaba edzővel és Gráczer Györggyel, abban maradtunk, hogy egy hét pihenőt kapok, így augusztus végén csatlakozom a többiekhez.