Az őszi találkozóhoz képest mindkét oldalon volt egy-egy hiányzó, Pankár és Watson csak civilben szurkolhatott társainak. Az egerszegi találkozón sima hazai győzelem született, a szombathelyi összecsapáson azonban elsősorban nem a 17 pontos különbségnél nagyobb arányú visszavágás volt a cél, mivel nagyon kicsi a valószínűsége annak, hogy ez döntene a végső helyezések között. Völgyi Péter játékosaival arra készült, hogy kihasználva az esélytelenek nyugalmát, hazai pályán kapja el a bajnokot. Talán ebben bíztak a zalai drukkerek is, mert a szokásosnál többen jöttek el szurkolni a kék-fehéreknek. Ezen az estén azonban sem nekik, sem a kedvenceiknek nem termett babér…
Az első két percben úgy tűnt, valami baj van a gyűrűkkel, mert egyik oldalon sem találtak be a játékosok. Aztán Horváth Zoltán triplája megtörte a kosárcsendet, sőt Hudson is betalált, azonban a másik oldalról rögtön jött a válasz, Jones duplájával pedig már a zalaiak vezettek 9-8-ra. Az 5. percben fordított a FALCO, sőt pillanatok alatt a hátrányból 5 pontos előny lett. Nem is következhetett más, mint zalai időkérés. Helbich semlegesítése a palánk alatt időnként megoldhatatlannak tűnő feladatot jelentett, ráadásul a rá vigyázó Horváthnak gyorsan befújtak két hibát, amely még nehezebbé tette a védekezést. Nem sokkal a negyed befejezése előtt, 17-17-es állásnál már a szombathelyi kispadnak kellett időt kérnie. Szerencsére Ciric keze az utolsó másodpercekben nem remegett meg, így sikerült ismét visszavenni a vezetést.
A második 10 percet a szombathelyiek kezdték jobban. Kálmánt ugyan igyekeztek a vendégek kikapcsolni a pontgyártásból, de a szombathelyi játékmestert abban már nem tudták megakadályozni, hogy jobbnál jobb labdákkal tömje társait. Szinte az egész pályát átdobva adott egy Pazar gólpasszt Ciricnek, erre hintett egy triplát Perincic és ekkor úgy tűnt, végre sikerül leszakítani a ZTE-t, hiszen 31-20 állt az eredményjelző táblán. A frissen igazolt Wilson két duplájával és Hinnant hármasával azonban megint fordítani tudtak a zalaiak, és 39-37-re már ők vezettek, utoljára… A félidei pihenő előtt Ciric találataival egálra hozta a negyedet a FALCO, így megmaradt az első negyedben megszerzett 4 pontos előny.
A kezdés után ismét nőni kezdett a távolság a két együttes között, hogy aztán Jones triplája után ismét csak egy pont, (52-51) legyen a két csapat között. Ekkor azonban egy Hudson-show következett, aki lehetetlen testhelyzetekből is betalált a gyűrűbe. Hiába állt 4-4 hibapont a két szombathelyi torony, Horváth és Vrsaljko neve után, nem engedett a szoros védekezésből a FALCO. A támadásokat is eredményesen fejezték be a sárga-feketék, a befejező 10 percet 13 pontos vezetéssel kezdhették Kálmánék. Ezt az előnyt már nem tudták a vendégek ledolgozni, az időnként kiszámíthatatlanul cikázó Hudson, a legjobb formáját idéző Ciric, a fáradhatatlan Horváth és a mindig jó helyen lévő Perincic, nem is beszélve a labdákat osztogató Kálmánról, egyértelművé tette, hogy ki a jobb ezen az estén. A zalaiaknak csak egy „örömük” lehetett, kevesebbel kaptak ki, mint ahogy otthon nyertek, de a szokásos százast ők is megkapták.
