Marc Körmend - Falco KC Szombathely 111-83 (19-21, 22-14, 40-18, 30-30)
Körmend, 2800 néző. Vezette: Szamos, Király.
Körmend: Németh (23/12), Madison (29/6), Zsebe (8), Mujanovics (24/12), Edmonson (20/6). Csere: Trummer (3), Szlávik (3/3), Grebenár (-), Kutasi (1), Kersztes (-). Edző: Patonay Imre.
Falco: Kálmán (14), Alexe (16/3), Pankár (10), Wiley (2), Tarle (19). Csere: Dénes (-), Gráczer (18/12), Henrik (2), Horváth B. (-), Sallay (2). Edző: Zsoldos András.
Kipontozódott: Trummer (32.), Grebenár (37.).
Kiállítva: Wiley (24.)
Remekül kezdett a Falco, ami nem csak a sárga-feketék játékának ritmusában, ötletességében, de az eredményességben is megmutatkozott. Kezdetekben a szombathelyiek fő erőssége Niksa Tarle volt, aki lepattanókban egyed uralkodónak bizonyult, aztán ha már labdát szerzett, kosarakat is dobott. A másik oldalon viszont semmi sem jött össze, a leglátványosabb kudarcnak pedig a hárompontosok bizonyultak, mivel az első tizenhárom kísérletükből Némethék csupán egyszer találtak a Falco-s gyűrűbe. A félidő hajrájára rákapcsolt aztán a Körmend, mezőnyben a sárgák fölé nőttek a vendéglátók, ami meg is hozta a fordulatot, a szünetre már körmendi vezetéssel tértek a csapatok.
A fordulás utáni első pár percben pedig sorsdöntő jelentetek következtek: előbb 10-0-s piros-fekete rohamot láthatott a publikum, majd egy dühöngő Wiley-t, akit egy vitatott játékvezetői ítélet után öten is nagy nehézségek árán tudták lefogni. Wiley-t kiállították, a marcos robogás pedig folytatódott. Ezúttal már bementek a triplák, igaz a szombathelyi védelem is fellazult rendesen. 40 pontot dobott egy negyed alatt a Körmend (így tett a Falco is Kaposvárott), ami el is döntötte a találkozó végkimenetelét. Az utolsó negyedre többnyire már csak saját támadásaikra összepontosítottak a játékosok, ami újabb kosáresőt, ezúttal egálos kosáresőt hozott.
A Marc Körmend 3-0-s összesítéssel jutott a döntőbe. Az ellenfele a Paks lesz majd.
Patonay Imre: Az elején a nagy tét görcsössé tette a csapatot. A fordulás után feljavult dobószázalékunk, ami eldöntötte a találkozó sorsát.
Zsoldos András: Az a lényeg, hogy a két legjobb csapat jutott a döntőbe és ezért mind a ketten őszinte elismerést érdemelnek.