Falco KC Szombathely - Albacomp UPC 78-75 (24-21, 20-15, 18-18, 16-21)
Szombathely, 700 néző. Vezette: Váradi, Katona.
Falco: Kálmán (11), Alexe (21/6), Pankár (18/12), Borszéki (2), Tarle (8). Csere: Gráczer (3/3), Dénes (2), Sallay (13). Edző: Zsoldos András.
Albacomp: Boros (15/6), Shannon (-), Williams (15), Góbi (10), Báder (21/3). Csere: Bencze (4), Matus (-), Trunics (5/3), Csirke (5/3). Edző: Sterbenc László.
Kipontozódott: Alexe (35.)
Az első percben már látszott a Falco-s játékosokon, hogy függetlenül a pontszámok jelentőségétől (illetve azok jelentőségtelenségétől), mindenáron győzni akarnak.
A 14. percig kellett várni, hogy a piros-kékek első személyi hibáját regisztráljuk, Bencze pedig elkapta a fonalat (mármint ebben a műfajban) és röpke hat perc alatt már négynél járt. A szünet előtt nem sokkal tíz lett a különbség, így a pihenő és a taktika átgondolása leginkább a Sterbenc-alaulat számára volt fontosabb.
A szombathelyieknél időközben a fiataloktól, elsősorban Sallay-tól és Dénestől láthattunk nagyon szép villanásokat. Újabb próbálkozásként feljebb tolták soraikat a vendégek, (ideig-óráig) csökkentvén valamit hátrányukból. Elsőre visszaverték a támadást Zsoldos András fiai, jött azonban Sallay és Alexe negyedik személyije, ami a csapat szerkezetének átalakítását vonta maga után.
Ezzel a változásoknak még nem volt vége: Tarle hazai támadás közben kapott egy könyököst: konstatálhattuk, hogy a játékvezetők szerint egyetlen faultot sem ért meg az eset, sőt földön fekvő játékos ide vagy, oda folytatódott a játék. Az első holtidőben Tarlet orvoshoz kellett vinni, mert felrepedt szemöldöke erősen vérzett. Mint harctérről, vonult le Talre a pályáról, egészen a helyi kórházig, ahol öltöttek, varrtak, azaz a center már csak a fiestára térhetett vissza. No, de ne rohanjunk ennyire előre az időben, annál sokkal izgalmasabbra sikeredett a végjáték.
Az óriási szívvel és taktikával játszó Falco megérdemelten győzte le a négy közé igyekvő Albacompot.
Zsoldos András: Mentálisan nagyon erősek voltunk, hihetetlenül együtt volt a csapat. Jobbak voltunk az öt-öt illetve az öt-hat elleni játékban is.
Sterbenc László: A pankrációhoz hasonlító védekezéshez csak a második félidőben tudtunk alkalmazkodni. Fordítottunk, de a végjátékban nem volt szerencsénk.