Falco KC Szombathely - BC Marc Körmend 83-89 (26-17, 20-22, 22-29, 15-21)
Szombathely, 1600 néző. Vezette: Vígh, Páli.
Falco: Kálmán (18/6), Alexe (8/6), Pankár (6), Wiley (20/3), Tarle (24). Csere: Dénes (-), Gráczer (3/3), Henrik (4). Edző: Szrecsko Szekulovics.
Körmend: Németh (24/6), Madison (27/12), Trummer (4), Mujanovics (15/12), Edmonson (13). Csere: Grebenár (-), Zsebe (6). Csere: Patonay Imre.
Kipontozódás: Tarle (40.), Alexe (40.)
A pénztár szombaton már ki sem nyitott, ez is mutatta, hogy mindkét szurkolótábor szép számmal képviseltette magát a Sugár úti csarnokban. Fél órával a meccs előtt csendesen szemléte egymást a két fél, sőt igazán nagy hangpárbajra később sem került sor. Szerencsére az éles ütközetnek a nyomait sem lehetett felfedezni, a mérkőzés előtt a csarnok bejáratánál megfért egymás mellett piros és sárga hívő egyaránt!
Madison 0-2, Mujanovics 0-5, Alexe 3-5, Pankár 5-5, 7-5. Így kezdődött, amolyan felvezetésként. Aztán Mujanovics újabb triplával jelezte, hogy jól emlékszik még a szombathelyi gyűrű fekvésére. A vendégek meglógási kísérletét Wiley fél percen belül szertefoszlatta, az amerikai fiú Edmonson megverve (nem utoljára a mérkőzésen) labdástól ugrott a gyűrűbe.
És ezzel elkezdődött a Falco-s szárnyalás: Tarle is beforgott, faulttal együtt dobott kosarat, a másik, egyébként kimaradt büntető után ismét Wiley volt a főszereplő, hiszen három körmendi védő díszkíséretében szerzett lepattanót, és ugyancsak faulttal együtt szórt egy ziccert. Öt pontos akció volt!
Jöttek az első cserék. Patonay Imre a ritmust nem találó Edmonsont váltott Grebenárra, Szekulovics pedig a hét perc alatt három személyit gyűjtő Alexe-t hívta le pihenni (érkezett Dénes). A mérkőzés képe azonban nem változott. Grebenár úgyszintén nem bírt a sárga-feketék két magas emberével, Wiley és Tarle nagyon éltek. Az első negyedben tehát ezúttal a Falco-nak ment be minden, és ha nem is vezettek oly tetemes előnnyel, mint az ősszel a Rába-partiak, érezhető volt, hogy a szombathelyiek jobb napot fogtak ki, a pályán az ő akaratuk érvényesül. (26-17)
Edmonson korábbi két vérszegény triplakísérlete után ezúttal betöréssel próbálkozott, mindjárt több sikerrel. Sőt egy elcsent labda után villant is "Edi" zsákolása, majd Madison is betalált. Közte Kálmán két hármast osztott ki, gyors egymásutánban, mi több fokozván a hangulatot, a második találat a támadóidő lejárásának pillanatában, három lépéssel a hármasvonal mögül, cirka 9 méterről esett. A visszatérő Alexe ezt már nem tűrhette reklamálás nélkül (nem lehet tudni, hogy mi volt a vita tárgya), megkapván a "szokásos" technikaiját és egyben a negyedik személyi hibáját. Kálmán folytatta dobó-showját, igaz Lacika "alábbadta": most 8 és fél méterről szottyant csont nélkül! Wiley pöccintése tízre növelte a különbséget (37-27). Patonay pedig időt kért...
Patonay Imre tehát időt kért, és a diskurzus közepén a Falco"B"-közép szektorából egy ki nem nyílt pénztárszalaggal fejbe dobták. Patonay támolygott, a halántékát fogta, majd már orvosi segítséggel kivezették a teremből.
A játékvezető és a vendégcsapat szintén elhagyták a termet, később az egykori szövetségi kapitányt agyrázkódás gyanújával kórházba szállították és utólagos információk szerint hétfőig alapos kivizsgáláson kell átesnie. (Bár a kórház ügyletes orvosa az első vizsgálat után nem látta súlyosnak Patonay sérülést.)
A vendégek szakmai irányítását Sabáli Balázs vette át.
A kiemelt rendezésű találkozón jelen lévő szövetségi ellenőr megkérdezte a körmendi vezetést, hogy kívánják-e folytatni a mérkőzést, vagy a zöld asztalnál, a szövetség hozzon döntést az ügyben. A piros-feketék azt felelték: játszani jöttek. A játékvezetők a folytatás feltételeként megszabták, hogy a csarnok felső karzatát teljes egészében ki kell üríteni.
Újabb bemelegítés, aztán fél óra elteltével jöhetett a mérkőzés. A felettébb kellemetlen közjáték megzavarta a Falcot, a sárgák kizökkentek ritmusukból. Sőt, Pankár a negyedik személyiét is begyűjtötte, a válogatott bedobót Henrik váltotta. A hazaiaknál Tarle szállította a pontokat, az utolsó másodpercben pedig ezúttal Zsebe talált be, hét pontosra csökkentvén csapata hátrányát. (46-39)
3. negyed: egyenlített a Körmend
Németh, Kálmán és Mujanovics folytatták a pontgyártást, majd felhívva a figyelmet védekezésének hatékonyságára, az FKC nullára védekezte a marcosok akcióját.
4. negyed: hatalmas küzdelem, Körmend győzelem
Az imént említett három darab vendéghármas kezdetét jelentette a Némethék nagy sorozatának. A zónára átálló körmendiek által felkínált dobólehetőségek ezúttal nem jöttek be Kálmánéknak. A kontrákból viszont rendre MTE-kosár született: 0-15-ös szériát produkáltak a vendégek, akik át is vették a vezetést. Tarle és Wiley továbbra is uralták a palánkok alatti területeket, támadásban pedig szintén eredményesek voltak.
Két pontos Körmend vezetésnél Zsebe tempója becsorgott, Edmonson pedig nem kockáztatott ennyit, hatalmasat zsákolt, ráadásul közben szabálytalankodtak az erőcsatárral. Az ekkor már négy személyivel játszó Tarle és Németh Isti mellett Alexe és Pankár is természetesen a pályán volt, hiszen következett a hajrá. 80-85-nél valamivel több, mint egy perc volt hátra, igaz futóórával ez hatszor ennyi ideig tartott. Németh és Edmonson Wileyval szemben vezethették fel a támadást, még tarthatták volna a labdát, de egy szép figura ezúttal többet ért, szépséghibája, hogy kimaradt a ziccer, jöhetett a Falco. Tarleval szemben szabálytalankodtak, az elsőt be is dobta, a másodikat azonban sikerült kihagynia. A lepattanó nagy csatában Falcos oldalbedobást eredményezett, kosár azonban nem lett a támadásból, sőt Németh egy gyors faultot követő büntetőit bedobta, végleg eldöntötte a rangadót. Vagyis a Körmend másodszor, otthonában is legyőzte a Falcot.
Vonatkozó fórumunk: Miért gyűlölik egymást a szombathelyi és a körmendi szurkolók?