Története során első alkalommal találkozott egymással a Falco és a Jászberény. A vendégeknek sikerült elintézniük új légiósuk, Kyle Austin igazolását, így végül két külföldivel és néhány ismerős arccal – Borszéki és Horti – érkeztek Szombathelyre.
Nehezen lendült bele a Falco. Bár eleinte Will vezérletével vezettünk, sokat hibáztunk támadásban és védekezésben egyaránt. A kelleténél egy picit lazábbra vettük a figurát, így Bencze Tamás edző 6 percnyi játék után, 12-8-as állásnál időt kért. A folytatásban átvették a vezetést a vendégek, tíz perc után 15-17 állt az eredményjelzőn.
Pihentettük a kulcsembereinket, zömmel a cseréink játszottak, így azonban nem tudtuk visszavenni a vezetést. A 15. percben, 22-24-nél jött a második Falco időkérés. Visszajöttek a kulcsemberek, Szabó és Timberlake kosaraival fordítottunk, a félidőben 41-38 volt az állás.
A szünet utáni első percekben már jobban pörögtünk, 5-0-s rohammal kezdtünk, aztán Horváth Balázs rögtön időt is kért, a lendületünk pedig ezzel megint megtört. Bár volt már tíz is közte, továbbra is szenvedtünk a pályán. Nagyot hajrázott az újonc, az utolsó játékrészt 62-58-ról várták a csapatok.
A harmadik negyedhez hasonlóan a negyediket is 5-0-val indítottuk, Horváth megint magához rendelte övéit. Ezúttal hiába. Nem tudták rendezni a sorokat. 79-64-nél jöhetett az újabb taktikai értekezlet. Austin és Hodges triplájával visszajöttek a meccsbe, ám az utolsó percekben végre azt játszották Pantelics-ék, amit kellett, így végül ha nehezen is, de megérdemelten hoztuk a kötelezőt, ezzel veretlenül zártuk a 2011-es évet az Aréna Savariában.
Mestermérleg:
Bencze Tamás: Eddig is volt pár ősz hajszálam, most még több lett. Ez a csapat is az én csapatom. Gratulálok játékosaimnak, hiszen nyertünk, és ez volt a legfontosabb. Az irányító poszton megéreztük Kálmán László hiányát. Közel húsz ponttal nyertünk, sok mindent nem kéne megmagyarázni, de azért mégis... Persze ezeket nem szeretném a nyilvánosság elé tárni, hanem majd hétfőn megbeszéljük az öltözőben. Rengeteget hibáztunk, elismerem, nem csak a csapat, hanem én is. Nyilván ezekből levonjuk a konzekvenciát. Ennél több kell Kaposváron, de biztos vagyok benne, hogy jóval többet is fogunk nyújtani.
Horváth Balázs: Ahhoz képest, hogy nekünk az első félidő után 30 pontos hátrányunk tudatában sírva kellett volna lejönnünk a pályáról, egész jól helytálltunk. Három és fél negyeden keresztül partiban voltunk az esélyesebb Falcóval, sajnos nem hittük el eléggé, hogy lehet keresnivalónk, illetve a végére fizikálisan és fejben is elfáradtunk. Gratulálok a Falcónak, nem csak ehhez a meccshez, hanem ahhoz is, hogy veretlenül zárták hazai pályán a 2011-es évet. Ma jobbak voltak, megérdemelten nyertek.
