A kezdés előtt, a bemelegítésnél az egyik hazai játékos akkorát zsákolt, hogy leszakadt a gyűrű, így a helyi munkások – lassú – munkájának köszönhetően bő 40 perces késéssel indult a derbi.
Andjelko Mandics edző úgy döntött, hogy ezúttal Harazin Tamást nevezi a kezdőbe Szabó Miklós helyett. Pocsékul kezdtünk, a két amerikai vezérletével három perc után már 8-0 volt oda, az ötödik perc végén pedig már több, mint tíz volt közte (15-4). Csapni való védekezés mellé elképzelés nélküli támadójáték párosult. „Sikerült” a Sopron elleni hazai meccsen nyújtott játékot is alulmúlni. Jereminov büntetői után kialakult az első negyed végeredménye: 26-11.
A három szegedi légiós a folytatásban is ellenállhatatlanul játszott, és Csorvási Milán is hozzátette a magáét, így a második negyedben tovább nyílt az olló. Nem csoda, hogy Mandics edző forrt az indulatoktól, még egy technikait is kapott. A kék-fehérek már húsz ponttal is vezettek, a szünetben 55-39 állt az eredményjelzőn.
A harmadik negyedben sem sokat változott a játék képe, úgy tűnt, hogy a záró felvonás már csak formalitás lesz. Aztán Mandics lecserélte a légiósokat, és a Falco magyarjai elképesztőt hajráztak. A Szedeák kulcsemberei elkezdtek fáradni, nálunk pedig összeállt a védekezés, és Perlék a támadásokban is jóval pontosabbak lettek. Már tízen belülre is kerültek a vasiak, ám amikor kellett Jereminov higgadt maradt, és távoli triplájával eldöntötte a meccset. Fájó vereséget szenvedtek a szombathelyiek, akik ha nem ilyen későn állnak neki kosárlabdázni, nyerhettek volna Szegeden…
Nikola Lazics, a Szeged edzője: Jó védekezésünknek köszönhetően az első 20 percben tekintélyes előnyt szereztünk. Noha a folytatásban feljött a Falco, végig kontrolláltuk a mérkőzést.
Andjelko Mandics, a Falco edzője: Szégyen, ahogy az első harminc percben kosárlabdáztunk... Az utolsó tíz perc teljesítményével elégedett vagyok, ám ilyen játékkal sehova sem jutunk.
