Jó volt végig nézni az Arena Savaria lelátóin szombaton este. Póker nyelven szólva: full house. Már a bemelegítéstől kezdve óriási hangulat fogadta a csapatokat, amely egészen a találkozó végéig megmaradt. Talán nem túlzás, ha azt mondjuk, az A csoportos gárdák nagy része csak álmodhat ilyen meccsekről.
Ennek ellenére nehezen lendültek bele a csapatok. Nagy taktikai csata folyt a pályán, ám kosár alig született az elején. A sárga-feketék igyekeztek fizikális fölényüket kihasználni a palánk alatt, elsősorban Alkeszejevet erőltették Kálmánék, több-kevesebb sikerrrel. A negyed feléig fej-fej mellett haladtak a csapatok, majd a végét megnyomta a Körmend, így az etap végére tíz pontos előnyre tett szert a Sabáli-legénység (11-21).
A második negyed Falco hengert hozott. Küzdött, hajtott mindkét fél becsülettel, ám ezúttal a hazaiak védekezése volt a hatékonyabb, így a szünetre 36-35-s szombathelyi előnnyel vonulhattak öltözőbe a felek.
A szünet után sem változott sokat a játék képe. Minkét csapat a védekezésre fektette a fő hangsúly, támadásban sok hiba csúszott a játékba. A vendégeknél Bell és Moore, a hazai oldalon Kálmán, Alekszejev és Gilbert szállította a pontokat. A harmadik negyedben megint a Körmend volt a jobb, így az utolsó, mindent eldöntő játékrészt 4 pontos Rába-parti előnnyel várták a csapatok.
Bár Sabáli Balázs edző a lefújás után azt mondta, hogy játékosai a csapatjáték helyett inkább az egyénieskedést erőltették, a végén mégis ő örülhetett, hiszen Bell és Moore vezérletével megőrizte előnyét és megérdemelten nyert a Körmend. A FALCO tisztességgel helytállt, ám ezúttal is hiányzott tőlük egy igazi, meccset eldöntő karakter.
A Körmend tehát 4 forduló után is veretlen, a szombathelyi szurkolók pedig abban bízhatnak, hogy Gilbert-ék ilyen játékkal legyőzik közvetlen riválisaikat, a Pécset, a Sopront és a Nyíregyházát.
