„Jó napot. Itt vagyok. Én volnék.” Mondhatta magában Horváth Zoltán, a FALCO játékosa, amikor a találkozó elején triplából megszerezte a vezetést csapatának. A tavaly még Pakson játszó kosarasnak nem ez volt az utolsó jó megmozdulása az összecsapás során. Tisztában volt vele, hogy Ciric és Perincic távolléte miatt minden pályára lépőnek extrát kell nyújtani ahhoz, hogy sikerüljön megőrizni a több mint egy éve tartó hazai veretlenségi sorozatot. Átérezte a dolgok súlyát Vrsaljko és Hudson is. Mindketten jól teljesítettek az első félidőben. Az amerikai légiós zsinórban három triplát is dobott.
Williams vezérletével azonban az Atomerőmű folyamatosan ott loholt a FALCO nyakán és a piros mezesek nem engedték meglépni Kálmánékat. Jó példa volt erre az a jelenet, amikor négy másodperccel a szünet előtt Kálmán egy hárompontossal hétre növelte az előnyt, English azonban a dudaszó pillanatában szintén triplával válaszolt rá.
Így a csapatok 46-42-es szombathelyi vezetéssel mehettek szünetre. Az első negyedhez képest tehát megduplázta előnyét a FALCO. Akkor 25-23-at mutatott az eredményjelző.
A második félidő paksi rohamokkal kezdődött. A vendégek szórták a kosarakat és egyre ritkábban érkezett megfelelő válasz a sárga mezesektől. A jól játszó Williams mellé csatlakozott Gosa és English is. Ez pedig már sok volt. Hiába igyekeztek a FALCO kosarasai, folyamatosan fogyott az erő. Az utolsó negyed közepére gyakorlatilag eldőlt a találkozó. A Paks nemcsak elvette a több mint egy éve tartó veretlenségi sorozatunkat, de hosszú idő után ők voltak az első csapat, akik 100 pont fölött dobtak nekünk az Arenában. A végeredmény 86-103 lett.
A találkozó közben érkezett jó hír is. A Zalaegerszeg megverte a listavezető Albacompot. Ennek azonban most a paksiak örülhettek jobban, hiszen győzelmükkel feljöttek a táblázat harmadik helyére. A FALCO viszont lecsúszott a dobogóról.
És hogy ne érjen véget a rossz hírek sorozata. A következő fordulóban is kérdéses a két sérültünk pályára lépése.