Két és fél hetes szünet után lépett ismét pályára a Falco. A sárga-feketékre a nemrég edzőváltáson áteső Paks ellen várt egy Magyar Kupa mérkőzés, idegenben. Nagy kérdés volt, milyen formában térnek vissza Kálmánék, hiszen amíg nem jött a „kényszer pause”, minden klappolt, sőt a bajnokságban időközben előléptünk listavezetővé is.
Hiába fogadkoztunk azonban, sajnos úgy tűnik, megtört a lendületünk. A találkozón mindössze két percig vezetett a Falco, a 4. percben, Kálmán hármasa után volt utoljára egyenlő (9-9). Innentől kezdve végig az ASE akarata érvényesült. Egyértelműen jót tett a hazaiaknak az edzőváltás, óriási kedvvel játszott a négyszeres bajnok. Persze ehhez asszisztáltunk mi is, csődöt mondott a védekezésünk. Az első negyedet 38-22-re elbuktuk.
A folytatásban aztán a támadójátékunkra sem lehettünk büszkék, 10 perc alatt mindössze három pontra voltunk képesek. Pedig azt sem lehet mondani, hogy nem kaptunk esélyt, hiszen ebben a negyedben elég sokat hibázott a Paks is. Ilyet még nem láttunk ettől a csapattól. Kapkodtunk, gyermeteg hibákat vétettünk, de ami talán még ennél is nagyobb hiba volt, hogy nekiálltunk idegeskedni és feleslegesen reklamálni. Ebben elsősorban Pantelics volt a "vezér". A különbség értelemszerűen tovább nőtt, a félidőben 52-25 állt az eredményjelzőn.
Vojvoda és Körtélyesi tarthatatlan volt. Előbbi 16, utóbbi 10 pontnál járt 20 perc után.
Ahogy arra számítani lehetett, nem történt csoda a szünet után sem. Nagyon hamar eldőlt a mérkőzés és egyben a továbbjutás sorsa. A harmadik negyed után 81-41-re vezetett az ASE.
A záró játékrész első négy percében úgy védekeztünk, ahogy az egész meccsen kellett volna. A paksiak ekkor minden támadásukkal megszenvedtek, izgulniuk azonban továbbra sem kellett, mert a kérdés mindössze annyi volt, hogy 30 vagy 35 van közte. A negyed derekán aztán begyűjtötte ötödik hibáját és ezzel kiszállt legjobbunk, Szabó Zsolt. Így még annyi elképzelés sem maradt a játékunkban, mint addig.
Nagyon hamar össze kell kapni magunkat, rendezni kell a sorokat, most már nagy valószínűség szerint csak a bajnokságra kell koncentrálnunk. Ott listavezetők vagyunk, ezért is fájó ez a mai produkció.
Mestermérleg:
Gutierrez Garcia Enrique: Az első félidőben nagyon jól védekeztünk és támadtunk, nagyon büszke vagyok a játékosaimra, most örülünk, de a Jászberény elleni meccs is nagyon fontos lesz, azt is meg kell nyernünk.
Bencze Tamás: Tisztességgel felkészültünk erre a meccsre is. Igyekeztünk nem beleesni abba a hibába, amit a Körmend is elkövetett, sajnos azonban nekünk sem sikerült ezt elkerülni. Az első félidőben ellentétes dobóformát mutattak a csapatok: a Paks extrán tüzelt, mi viszont nagyon gyengén. Hozzáteszem azonban, hogy mi is asszisztáltunk ehhez, hiszen pont azt a játékot játszottuk, ami nekik kedvez. Kínosan érzem magam én is amiatt, hogy ekkora lett a különbség, mert szurkolóink nem ezt szokták meg tőlünk. Ennek ellenére ez is az én csapatom. Mindent elkövetünk azért, hogy már a hétvégén bizonyítsunk. Alapvetően optimista ember vagyok és azt vallom, amíg a labda gömbölyű, nem dőlt el semmi, azt azonban túlzás lenne állítani, hogy óriási esélyünk van a visszavágón.
Tartsd életben a helyi nyilvánosságot!
A független és szabad újságírás ezután is fontos marad! Sok dolgunk lesz a múlt feltárásával, a mindenkori hatalom ellenőrzésével és azzal, hogy továbbra is egy olyan országért dolgozzunk, ahol valódi jogait vannak és ahol a tetteknek következménye van.
A Nyugat.hu-t többféle módon támogathatod. Tedd meg!
