A múlt heti, 43 pontos paksi győzelem után a bukmékerek nem sok esélyt adtak a Falco továbbjutására, de talán a szombathelyi szurkolók közül is csak a legelvetemültebbek bíztak a csodában. Mindenesetre 1500-1600 néző így is kíváncsi volt a negyeddöntő visszavágójára.
A Falco pörgött fel jobban a meccsre, Timberlake egy-, valamint Kálmán három pontjával, 4-0-val indítottunk. Aztán fordított az ASE, de csak egy pillanatra volt náluk az előny. Sokat kapkodtak a vendégek, így valamivel több, mint 4 perc után, 9-5-nél Gutierrez Garcia Enrique kért időt. Volt már 10 is közte, végül az első negyed végén 26-18 állt az eredményjelzőn.
A folytatásban beállt Vojvoda, aki új színt vitt a Paksba. Forgatta rendesen csapatát Bencze Tamés edző, a második negyedben zömmel a magyar játékosaink kaptak lehetőséget. Okosan kosárlabdáztunk, nem mentünk bele egy adok-kapokba. Az ASE nem találta az ellenszerünket, hat és fél perc után 45-28 volt ide, a vendégek megint időt kértek. Elmentünk 23 ponttal, aztán Papp játékvezető előbb fújt egy „kamu faultot” Simonra, majd érthetetlen okokból technikait adott Pantelicsnek, aki mindössze a két kezét emelte fel. Aztán persze Győrffyre sem kellett sokat várni, a szürke ruhások nem engedték, hogy elhúzzon a Falco. Az előnyünk így is tetemes volt (59-34), ám nem elegendő.
Bosszantó volt, hogy az amúgy nagyon jól játszó Timberlake hadilábon állt a büntetőkkel. A mérkőzés legszebb jelenete volt, amikor Pantelics akkora blokkot adott Kámánnak, hogy a vendégek négyese szabályosan elterült. Hiába játszottuk azonban szépen az akciókat, minden kimaradt. Aztán ha nehezen is, de beindult a gépezet, 4 perccel a vége előtt, Will elementáris zsákolása után 69-41 volt ide, Enrique nem tehetett mást, megint időt kért. Volt már 30 pont is közte, de aztán Kámán és Vojvoda triplái visszaverték álmainkat. Bencze is lépett egyet a zsűri asztalhoz. Nehéz lenne bárkit is kiemelni, hiszen mindenki a maximumot nyújtotta, de ez a negyed Pantelicsről szólt. Extra szerelései, hihetetlen triplái tartották életben a Falcót.
Nagyot birkóztak egymással a csapatok, a záró felvonás elején alig esett kosár. A vendégek mestere 4 és fél perc után, 84-49-nél időt kért. Borzasztóan izgalmasan alakult a hajrá, már csak 4 pont hiányzott. A végjáték azonban a piros-kékeknek kedvezett, így bár egy hajszál választott el minket a hihetetlen bravúrtól, sajnos nem tudtuk csodát okozni.
A végére elszabadultak az indulatok a pályán és a nézőtéren egyaránt. Előbb Pantelics-nél szakadt el a cérna, és Tóth Ádámon próbálta megtorolni a sokadik kemény faultját (a végére fel is repedt a szája). Ütésre lendített az öklét, szerencsére nem találta el a centert, ám a szándékot így is büntetik, és jött a jogos kiállítás.
A lefújást követően viszont bőven jutott a sportszerűtlen jelenetekből a paksi oldalra is. A pályáról levonuló vendég játékosokat a szombathelyi szurkolók egy részétől hangos füttykoncert és jó néhány durva bekiabálás kísérte az öltözőbe. Ezt előbb Tóth, majd Vojvoda sem hagyta szó nélkül. Mindketten visszarohantak az öltözőjükből és hangos kurvaanyázásba kezdtek. Nick Williams is csatlakozott hozzájuk, ő egy vízzel teli műanyag üveget vágott a nézők közé. Az incidensnek a biztonságiak és Gutierrez Garcia Enrique edző vetett véget.
Mestermérleg:
Bencze Tamás: Nehéz mit mondani. Sajnálom, de nem ezt a meccset, hanem a múlt hetit. Nem véletlenül mondtam azt, hogy a labda gömbölyű. Ezt most bebizonyítottuk, illetve azt is, hogy az a zakónk csak egy kisiklás volt, és nem véletlenül állunk a bajnoki tabella élén. Ma ismét nagyon jól játszottunk. Pattanásig feszültek az idegek a meccsen. Nem volt könnyű dolga a három játékvezetőnek. Sajnálom, hogy a végén Pantelicsnél elszakadt a cérna. Ezt azért nem kellett volna. Szeretném még hozzátenni, hogy mi tudtunk viselkedni Pakson, a nagyarányú vereségünk ellenére...
Gutierrez Garcia Enrique: Egyetlen pozitívum van, hogy továbbjutottunk. Sajnos ma borzasztóan játszottunk. Támadójátékunk és a védekezésünk is csődöt mondott. Egyedül az utolsó negyedben nyújtottunk elfogadhatót. Rendeznünk kell a sorainkat. Örülök, hogy ott vagyunk a Final Fourban.
