Azzal, hogy Jarrod Jonest is bevetette az ASE, várható volt, hogy nehezebb dolga lesz a Falcónak Pakson, még akkor is, ha ezúttal Bam Doyne és Perl Zoltán is vállalta a szereplést.
9-0-val kezdtek a hazaiak, hiába kért időt Kálmán László, nem tért magához a Falco. Közel négy percet kellett várni az első szombathelyi kosárra. A piros-kékek nagyon „haraptak”, ezúttal sokkal nagyobb tűz volt bennük, mint a párharc első két meccsén. A sárga-feketék nem is találták a fogást ellenfelükön, alig találtak a gyűrűbe Dukicsék, és a védekezésünk is átjáróház volt. Már az első negyed után eldőltek a lényegi kérdések, hiszen hússzal vezettek a hazaiak (33-13).
A folytatásban csak tovább nyílt az olló, Jarrod Jones szenzációs játékkal tért vissza, az ASE már az első félidőben kiütötte a Falcót. A szünetben 57-27 állt az eredményjelzőn. A harmadik negyedben Luka Markovics villogott, míg a vasiaknál terített betli volt mindenki. A záró felvonást ugyan megnyertük, és néhány játékos még a statisztikáján is tudott javítani, de komoly veszélyt nem jelentettünk a Paksra.
Tulajdonképpen papírforma-eredmény született, ma kiütközött a két csapat közötti tudásbeli különbség. Folytatás pénteken, ám most már nem lehet hibázni.
Braniszlav Dzunics, az ASE edzője: Úgy gondolom, az első negyedben eldőlt a meccs, sikerült javítanunk a védekezésünkön és a lepattanó szedésen is. Nem szoktam dicsérni senkit, de Jarrod Jones megérdemli, mert egy komoly sérülés és két hónap kihagyás után nagyot játszott.
Kálmán László, a Falco edzője: Sok pozitívumot nem tudok mondani, a Paks ilyen arányban is megérdemelten nyert, gratulálok nekik. Az első negyedben sokkal keményebben kellett volna védekeznünk, és végig rosszul dobtunk. Jones visszatérése sokat lendített az ASE játékán. Megpróbálunk nyerni pénteken, de az a csoda kategóriába tartozna.
