- A csapat tíz mérkőzéséből hetet nyert meg, hármat elveszített, a negyedik helyen zárta az őszt. Továbbra is van esély az alapszakasz győzelemre.
- Nagyon hosszú volt ez a félszezon. Nyáron, amikor nekivágtunk a bajnokságnak, elég sok gonddal küzdöttünk. Egyrészt teljesen új csapatot kellett építenünk, másrészt ezúttal sem kerültek el minket a sérülések. Hudsont és Vrsaljkot megpróbáltuk pótolni Harrelsonnal és Ocittivel. A gondot az jelentette, hogy így nem volt meg a kellő ritmusa a csapatnak. Még egy teljes hetet sem tudtunk együtt készülni. A húzóembereknél, Ciricnél, Kálmánnál és Horváthnál pedig törvényszerű volt, hogy előbb-utóbb elfáradnak. Ők hárman a felkészülés során rengeteget edzettek és játszottak. Nem kedvezett nekünk a sorsolás sem, hiszen a legnagyobb riválisainkkal mind idegenben játszottunk. A zalaegerszegi vereség viszont meglepett, nem játszottunk jól. De azért tegyük hozzá gyorsan, hogy ez a ZTE sem az, aki tavaly volt. Hazai pályán viszont továbbra is veretlenek vagyunk. A győzelmünk egyedül a Pécs ellen forgott veszélyben. A többi komolynak vélt mérkőzést, akár az Univer, akár a Szolnok ellen, nagyon simán hoztuk. Tavasszal viszont az összes vetélytársunkat Szombathelyen fogadjuk. Persze messze nem nyújtottunk még 100%-os teljesítményt. Tisztában voltam azzal, hogy az idei szezonunk nem lehet olyan, mint a tavalyi. Ezt a csapatot is képesnek tartom viszont arra, hogy megismételje a tavalyi sikert.
- Rengeteg kritikát kaptak a légiósok. Ön azonban végig kiállt mellettük. Soha nem bizonytalanodott el?
- Összességében mind a négyen jó kosarasok. Nézzük sorjában. Azt hiszem, Ciricet nem kell senkinek bemutatni, az ő képességeivel mindenki tisztában van. Szerintem Perincic eddig jól játszott, nincs miért kritizálni. Vrsaljko és Hudson azonban sérülésük miatt alig-alig tudott tétmeccsen pályára lépni. Nekik most ért véget az alapozás, ezért azt várom, hogy mindketten egyre jobb formában lesznek majd. Kell nekik egy kis idő. Hudson például az elmúlt két-három meccsen már nagyon jól játszott. Amit elvárok tőlük, azt teljesítik. Más nem nagyon érdekel. De nem csak a légiósok játszottak jól, meg kell említenem azt is, hogy idén van egy nagyon erős magyar magunk is. Horváth Zoli nekem egy igazán nagy- és pozitív meglepetés. Teljes intenzitással edz és mindent megtesz a csapatért. Remek ember, mindenkivel jó kapcsolata van a csapatból. Persze azt mindig is tudtam, hogy jó játékos, de azt nem gondoltam volna róla, hogy ilyen jó fej srác is. Azt hiszem, a vezetőség egyik legjobb döntése volt, amikor őt leigazolta. A többiekről is, Lakatosról, Vidáról is csak jót tudok mondani.
- Mit gondol, ezzel az okfejtéssel sikerült meggyőzni a szurkolókat? Egyáltalán milyen a kapcsolata velük?
- Remélem, elfogadják az érveimet. Egyébként szerintem a Falconak van a legjobb szurkolótábora egész Magyarországon. Amikor bajban voltunk, akkor is mellénk álltak. A Pécs ellen, 22 pontos hátránynál az egész csarnok talpon volt, fergeteges hangulatot teremtettek, valósággal belehajszoltak minket a győzelembe. Nagyon köszönöm a Legionak a disznóvágást is, köszönöm, hogy meghívtak rá minket. A csapat nevében mondhatom, jól éreztük magunkat, kiváló kikapcsolódás volt ez így az évvégén, illetve egy remek kapcsolatápoló is a csapat és a szurkolótábor között.
- Szokta olvasni a fórumot?
- Nagyon ritkán nézek csak fel a fórumra, hiszen nem mindig értem, hogy miről van szó, nem beszélem annyira jól a magyar nyelvet. Láttam már ott rengeteg pozitívumot, de sok butaságot is. Nem szeretem, ha valaki folyamatosan csak kritizál. Van ott pár ember, aki mindig negatív. Nem értem, miért. Ha jól megy a csapatnak, akkor is inkább a rosszat figyelik. A pozitív gondolkodásban hiszek, nem gondolom, hogy az előre viszi a dolgokat, ha valaki egész héten azt taglalja, hogy ki mit rontott el a legutóbbi meccsen.
- Tudja mostanában mi a téma. Alekszejevtől megváltak az ukránok, Kazlauskasnak is rezeg a léc az olaszoknál és a hírek szerint Doyne-nak sem álmai netovábbja az Albacomp. Ugye érti mire gondolok, gondolunk?
- Egy dolgot mondok ezzel kapcsolatban. Mindhármukat én hoztam ide a Falcohoz, mindegyiket jó kosarasnak tartom. De amíg én edző leszek Szombathelyen, biztosan nem fognak itt játszani. Persze tudom, ha kikapunk kétszer, majd kapom a fórumon, hogy jöjjön vissza Kolja, meg Bam Doyne, mert velük sokkal jobbak voltunk. Nem. Nem jönnek vissza. Félreértés ne essék, nekem nem azzal volt a bajom, hogy eligazoltak, hiszen profi játékosokról van szó, a sportból, pénzből élnek. De nálam ez az „ugrabugra” stílus nem nyerő. Mégis hogy gondolják? Eligazolnak innen, aztán, ha kirúgják őket az új csapatuktól, mert nem játszanak jól, akkor hirtelen mégis jó lesz nekik a Falco? Visszatérnek ide, mint a királyok? Ez szerintem nem korrekt dolog. Ez egy vicc. Mi komoly csapat vagyunk, komoly emberek. Mindenki teszi a dolgát becsülettel és tisztességgel, ezért kapja a fizetését. Ilyen az élet. Érdekes, mikor eligazoltak, nem gondoltak arra, hogy mi lesz a Falcoval, a klubbal. Mindegyikük azt mondta egész évben, hogy nagy szíve van, Falco szíve van, aztán szépen sorban elmentek, csak Ciric maradt. Nem tehetek róla, én ilyen vagyok. Aki egyszer ilyen hülyeséget csinál, nekem már nem kell többet. A Falco nem olyan csapat, ahol ezt meg lehet csinálni. Mi nem vagyunk egy falusi csapat. Ráadásul ez nem lenne korrekt a többi játékossal szemben sem. Engem nem zavar, ha minden évben új csapatot kell csinálnom, mert mindenki eligazol. De tudom jól, hogy a vezetőség mindent elkövetett azért, hogy itt tartsa ezt a három embert a Falconál, és az ő saját döntésük volt az, hogy nem maradnak Szombathelyen. Nagyon rossz helyzetbe hoztak a nyáron, mert már rég ki kellett volna alakítanom a keretet, de még mindig nem ismertem a válaszukat. Ami végül negatív lett. Nálunk most jobb játékosok vannak a csapatban. Ennyi.
- Ezt, hogy érti? Úgy érzi, bajnokesélyes csapatunk van idén is?
- Szerintem igen. Megpróbáljuk másodszor is megnyerni a bajnokságot. Bár ismételni mindig nagyon nehéz. Ha nem hátráltatnak minket sérülések és mondjuk végre egy hónapig együtt tudunk edzeni, utána jók leszünk. Érzem, hogy ez a csapat nagyon kemény. Harapnak a srácok. De ősszel nem produkáltunk 100%-ot. A végére mindenki kicsit elfáradt. Ez fájt, az fájt a játékosoknak. Nagyon hosszú még a bajnokság. Megteszünk mindent a címvédésért. Akarom én is nagyon. Ez presztízskérdés, és nemcsak nekem.
- Ön szerint idén kik lehetnek a legnagyobb riválisaink?
- Majdnem minden meccset láttam felvételről. Azt mondom, a legnagyobb riválisunk idén a Paks lesz. De a Pécs és az Albacomp is erős. Bár szerintem utóbbinak irreálisan „rövid a kispadja”. Vannak extra játékosaik, mint például Bell és Hanga, de nem tudom például, hogy mi lesz Bam Doyne-nal. Visszamegy-e vagy sem. Radovics is egy kicsit öreg már. A Szolnokot sem szabad leírni, akárhogy is ment nekik eddig. Mindig képesek odaérni az élmezőnybe. Biztos, hogy „lecserélik” majd a légiósaikat is, és aztán ki tudja. Okozhatnak még meglepetést. A Körmenddel ugyanaz a helyzet. Veszélyes csapat, mindig ott lesznek a nyomunkban.
- A csapat már pénteken megkezdi a felkészülést a tavaszi szezonra. Mi lesz a legfontosabb feladat? Nemsokára nyakunkon egy nehéz meccs, az Albacomp ellen.
- Nagyon elfáradtunk. Ezért is döntöttem úgy, hogy bő 10 nap pihenőt adok a játékosoknak. Persze tudom, hogy senki nem fog leállni, hiszen otthon is tudnak kondizni, edzeni, de fontosnak tartom, hogy kikapcsolódjanak. Ne csak a kosárlabda, ne csak az Arena Savaria, ne csak Szrecsko Szekulovics lebegjen a szemük előtt. Rám is rám fér, érzem magamon, hogy mennyire elfáradtam. Nem csak fizikailag, mentálisan is. Most jól jön ez a kis pihenő, remélem, hogy a szünet után mindenki egészségesen tud bekapcsolódni a közös munkába, hiszen most jön a legfontosabb periódusa a bajnokságnak. Január másodikán este lesz az első edzés. Hiszem, hogy mindenki frissen, fitten érkezik majd vissza. Igen, elismerem, az Albacomp elleni egy nehéz mérkőzés lesz. Amit megpróbálunk megnyerni.
