- Ez igazán jó hír, főleg ha figyelembe vesszük, hogy pár hónappal ezelőtt milyen kilátástalan volt a helyzet. A fájdalmak is elmúltak?
- Ha a kihagyás miatti lelki fájdalmakra gondolsz, akkor azt kell mondjam, hogy azok még nem. A lábam már csak kicsit fáj, és nagy valószínűséggel ez még sokáig így is lesz. Érzem, hogy az izmaim le vannak tapadva. Természetesen ez az egész szituáció új számomra, hiszen sohasem volt még eltörve a lábam. Ezért nem is tudom, hogyan kell követnie egymást a különböző fázisoknak. Nem kockáztatok, hiszen sokáig szeretnék még játszani, éppen ezért a lassabb rehabilitációt választottam. Nem szeretném túlerőltetni, nehogy rásérüljek.
- Gyanítom, az orvosok több mindent mondanak, nekik tudniuk kell, mi után mi következik.
- Legutóbb a tizenkét hetes röntgenen voltam, ami kimutatta, hogy összeforrt a törött csont. Akkor azt mondta a műtőorvosom, hogy három hónap múlva, ha már teljesen rendbe jövök, semmi nem fog hátráltatni a sportolásban. Ez december elején, november utolsó napjaiban volt, úgyhogy az első diagnosztikához képest semmi nem változott. Már akkor azt mondták az orvosok, hogy március elején-közepén fogok tudni visszatérni. Sok idő még, de ez van. Tudomásul kellett vennem, ez nem lóverseny. De a Körmend elleni hazai meccs elég nagy motivációs tényező, azon már játszani akarok.
- Mindeközben a csapat elég szépen menetel, 12 győzelem és 1 vereség áll az együttes neve mellett, az alapszakasz második felét az élről várják. Nem lehet könnyű a kispadon, civilben...
- Mit mondhatnék erre? Nem könnyű. Tiszta szívből szurkolok és örülök a sikereknek. Már nagyon várom, hogy én is levetkőzhessek és segíthessem a csapatot. Most, hogy edzek, valamennyivel könnyebb, mert testközelből látom és tapasztalom, hogy remek a hangulat az öltözőben, együtt van a társaság és mindenki éhes a sikerre.
- A szombathelyi publikum az első fordulótól kezdve, minden egyes meccsen skandálja a nevedet. A legnagyobb sikerek közben sem felejtették el, hogy hiába a nagy a menetelés, hiába a bódító siker. Van valaki, aki egyelőre még hiányzik a csapatból.
- Jajj, ne is mondd, nagyon jóleső érzés, hogy sérülésem ellenére sem felejtettek el! Amit a szurkolók az idei szezonban művelnek, az valami fantasztikus. Látja, a Körmend elleni rangadó mellett ez a másik fontos motiváció.
