Kaposvári Klíma-Vill KK - Falco KC Szombathely 83-76 (22-21, 18-15, 18-23, 25-17)
Kaposvár, 1000 nézo. Vezette: Szabó Gy., Benczur T.
Kaposvár: Simon (17/6), Bencze T. (9/9), Szőke (13/3), Ivkovics (18), Bukva (12/3). Csere: Brown (12/3), Filipovics 2, Varga -. Edzo: Földi Sándor
Falco: Kálmán (21), Alexe (22/9), Pankár (-), Wiley (7/3), Tarle (24). Csere: Gráczer (-), Borszéki (-), Dénes (-), Sallay (-), Henrik (2). Edzo: Zsoldos András
Kipontozódott: Gráczer (36. p.), Alexe (37. p.), Bukva (38. p.), Wiley (40. p.)
Bencze Tamás majd felrobbant mérgében. Másfél perc sem telt el a meccsbol, bandukolt a kispad felé, és csak dühöngött, dühöngött. Az elozményrol dióhéjban: Kálmán ugrott hatalmasat, Bencze, a védoje odaütött - vagy sem, Szabó játékvezeto mindenesetre fütyült, mire a kaposvári olyasfajta monológba kezdett, hogy: "Azt azért mindenképpen el kell mondanom spori, hogy nem volt semmi..."
Technikai. Aztán Bencze le, Brown be.
De lépjünk is túl a történteken. Ahogy arra számítani lehetett, a centerei játékba hozását favorizálta a Kaposvár, ám Wiley és Tarle, az ellen óriásai állták a sarat. Olyannyira, hogy Bukva triplával köszönt be, ha már egyszer olyan messzeségbe végre nem ment utána Tarle. Aztán egy percre rá Szoke is kintrol talált be - e két villanással érte be a házigazda a nagyszerűen kezdo Falcót.
De csak átmenetileg. Történt, hogy a védekezésüket roppant precízen megszervezo szombathelyiek hibák egész sorára késztették a riválist, Alexe pedig hármassal javította ki korábbi hibáját, egy labdaeladást (azért Brown érdemeit kár lenne vitatni).
Szintén az első negyed krónikájához tartozik, hogy Pankár és Szoke, vagyis a két bedobó három-három személyi hibáig jutott. A szakasz slusszpoénja Simont dicséri, aki a második triplájával szerzett vezetést a vendéglátónak.
Aki esetleg eddig nem jött volna rá, a folytatás, Alexe kosarai után végérvényesen elkönyvelhette, szívós Falco érkezett Kaposvárra. Még akkor is, ha elso ízben a párharc nyitófelvonásán állandósítani tudta elonyét a Klíma-Vill. Úgy tetszett, odaát fogyóban a tudomány, Kálmán, aki dupla, esetenként tripla orzést kapott - ami persze nem csoda az alapszakasz során Kaposváron dobott 54 pontja után -, rendszerint el sem jutott a tempóig, ehelyett büntetokkel araszolgatott elore. A nagyszünetig összesen négy kosaras felelt a Falco összterméséért, ami két dolgot von maga után: eloször is, hogy a cserék, bár érkeztek sorra, érdemben nem sokat tettek hozzá a gárda összproduktumához, másodszor pedig, hogy a kezdo egyik tagja, nevezetesen Pankár, hasztalan kísérletezett a pontgyűjtéssel.
Ami azt illeti, tömeges kosárszerzésrol a harmadik felvonásban sem beszélhettünk, ám a feltunoen sokat vállaló Tarle, valamint Alexe gondoskodott róla, hogy a kevés is elég legyen. Egy darabig legalábbis. Azután hét pontot szórt zsinórban a vendéglátó. Tarle, ha lehet ilyet mondani, még egy lapáttal rátett, és szünetbéli tizenegy pontját tíz perc alatt megduplázta.
Ezzel azonban a Falco-parádé még nem ért véget. Alexe talált be a messzeségbol a befejezo szakasz elején, majd Szabó játékvezeto tette le a labdát a zsűriasztalra.
Tudniillik szidták. Nemcsak ot, a kollégáját is. Négy ponttal tartott elobbre ekkortájt a látogató, és Simon kapott személyi hibát. Azaz: nem állt túl jól a Kaposvár. Igen ám, de a címvédo van annyira jó csapat, hogy játékosaiban a nehéz helyzet plusz energiákat mozgósít, és mire véget ért a 15-3-as roham, már nyolc ponttal vezetett a Kaposvár. Ez pedig elég volt ahhoz, hogy megszerezze a gyozelmet a Klíma-Vill.
Földi Sándor: Nagy küzdelemben sikerült legyoznünk a jól, kollektíven játszó Falcót. Tudtam, hogy a rájátszás nehéz lesz, de szeretném, ha a jövoben nem kellene hendikep-mérkozéseket játszani. Dzunics hiányára gondolok.
Zsoldos András: Jól felpörgött a csapat a mérkozésre, nagyon harcolt, de helyenként túlpörögtünk, és nem volt elég tudatosság a támadójátékunkban. Mindenesetre bebizonyosodott, hogy a következo, otthoni meccsen jó esélyünk van a gyozelemre.
