Falco KC Atomerőmű SE 67:57 (13-18, 14-12, 21-13,19-14)
Szombathely, 3500 néző, vezette: Hartyáni, Király, Kapitány
Falco KC: Kálmán 17/3, Frazier 15, Pankár 7/3, Wiley 7, Aliakszejev 12. Csere: Gráczer 9/6, Borszéki, Szabó Zs., Will
Vezetőedző: Szrecsko Szekulovics
Atomerőmű SE: Mészáros13/3, Kiss Zs. 7/3, Grizzard 16, Horváth Z. 3, Balazic 4. Csere: Zuzak 8/6, Stewart 3/3, Czigler 3.
Kipontozódott: Balazic (39.p.)
Vezetoedzo: Zsoldos András
Fiesztára készülődtek a hazai szurkolók, hiszen soha nem látott módon besárgultak a lelátók a lufiktól, a sálaktól és a mezektől. Sokan érezték úgy, hogy ez a mérkőzés fog majd igazán dönteni a továbbjutásban. Az ötödik mérkőzésre Pakson került volna sor mivel 2:2-es állásnál a hosszabb cseresor és a hazai pálya előnye az Atomerőművet hozta volna kedvező helyzetbe.
Az összecsapás úgy is indult, hogy ez volt a nyilvánvaló célja a vendégeknek, hiszen pillanatok alatt elhúztak 5:0-ra. A sok hibával támadó szombathelyiek a kezdeti idegesség után egyre jobban belelendültek, de az első negyedet még így is a paksiak nyerték öt ponttal.
A sok eladott labda ellenére sikerült kiegyenlítenie a Falconak, s bár szorossá vált ugyan a mérkőzés, de állandósult a vendégek vezetése.
Elsősorban a nagy tétnek megfelelően a küzdelem dominált. A távoli dobásokat sorra elhibázták a szombathelyiek, viszont a harcosságnak köszönhetően, mivel Aliakszejev és Frazier sorra nyerte a lepattanókért folytatott csatát, volt lehetőség a javításra.
Egy Stewart triplának köszönhetően a vendégek vezetésével ért véget az első félidő.
A szünet után egyre pontosabban céloztak Kálmánék, és a huszonhetedik percben már náluk volt az előny. Ez döntőnek bizonyult, mert az egyéni játékot erőltető tolnaiak többé már nem tudták átvenni a vezetést. A védekezésben fontos szerepet betöltő Wiley egy ütközés után már nem tudta folytatni a játékot, az ő kiesése miatt egy alacsonyabb szerkezettel próbálkozott Szekulovics mester.
A negyedik játékrész góliszonnyal kezdődött, hiszen az első 5 percben csupán egy paksi kosár született, erre a másik oldalon még többet, öt és fél percet kellett várni. Az utolsó negyed második felében aztán már látszott, hogy ezt a mérkőzést nem tudja a Falco elveszíteni, a közönség állva buzdította a sárga-feketéket, akik egyre jobban növelték előnyüket.
Hiába kért kétszer is időt Zsoldos András, nem tudott újítani a paksi csapat és a dudaszó megszólalása előtt nem sokkal már a tíz-tíz rigmus következhetett a Falco "B" középtől a kialakult különbség miatt. A befejezést követően hatalmas ünneplésbe kezdtek a szurkolók, akiknek nagy szerepük volt ebben a sikerben, hiszen a paksi mérkőzéseken is igazi hazai pálya hangulatot teremtettek.
A Falco ezzel a győzelemmel bejutott a legjobb négy közé és hátradőlve várhatja a következő ellenfelet, amely az Albacomp-Körmend párharcból a szerdai mérkőzés után kerül majd ki.
Szrecskó Szekulovics: Köszönöm a játékosok hozzáállását, mert ez tette lehetővé, hogy igazi csapatként tudtunk együtt dolgozni, ez hozta meg ezt a nagy sikert. Köszönöm a szurkolók bizalmát és buzdítását is, ami nagyon sokszor segített át bennünket a kritikus időszakokon. Most egy rövid pihenő és következhet az újabb párharc a döntőbe jutásért.
Zsoldos András: Először is gratulálok a Falconak, megérdemelten jutottak tovább, hiszen amíg ők csapatként mutatták meg mit tudnak, nekem ezt nem sikerült elfogadtatnom játékosaimmal. Ezért is távozott a legponterősebb légiós, Walters idő előtt Paksról, akinek kiválása megbolygatta a csapat szerkezetét.
Kálmán László: Én már korábban is megmondtam, hogy 3:1-el fogunk túljutni a Pakson. Nem voltam teljesen rendben a paksi incidens után, ráadásul ma is kaptam egy elefántpuszit, ami miatt egy időre le is kellett ülnöm a kispadra, de úgy érzem, döntő pillanatokban sikerült kosarakat szereznem és teljesen megérdemelt, hogy mi jutottunk a legjobb négy közé.
