Szombathely, 1000 néző. Vezette: Harsányi, Papp.
Falco: Horváth B. (2), Dénes (2), Pankár (7), Molnár (2), Tarle (25). Csere: Alexe (18/12), Kálmán (15/6), Borszéki (13), Henrik (8). Edző: Szrecsko Szekulovics, Váradi Attila.
Dombóvár: Puskás (14), Lee (21/9), Balogh (-), Vavra (11), Riley (21). Csere: Jovanovics (2), Bódi (8), Krasznai (-), Panta (5). Edző: Déri Csaba.
Kipontozódott: Panta (38.), Dénes (40.)
A sérült Kálmán - csak csereként léphetet pályára -, Pankár és Sallay mellett Wiley eltiltása nehezítette Szrecsko Szekulovics dolgát. Válaszlépésül a sorsnak lépett egy bátrat, és irányítóba Gráczer helyett Horváth Bencét, a négyes poszton Borszékit kispadra ültetve Molnár Gábort, míg a bedobó szerepkörben a válogatott mérkőzésekről hazatérő román Alexe-t mellőzve Dénest nevezte.
A fiatalok pedig éltek a bizalommal, sőt élvezték a közönség szimpátiáját is, ami plusz lendületet adott a motor beindításához. Erre pedig nem sokat kellett várni, mivel az FKC az első perctől kezdve kezében tartotta a találkozó irányítását. A váratlan taktika okozta meglepetést mi sem jelezte jobban, minthogy Déri Csaba, a dombóváriak edzője két támadás után lehívta Balogh-ot, aki az átrendeződött szituáció alkotta képbe később már nem is fért bele.
Az állandósuló Falcos vezetés ellenére a vendégek csak-csak ott loholtak Dénesék nyakán, az első negyed záróeseményeként feljegyzett Alexe tripla azonban mindent az eredeti medrébe terelt vissza. Alexe és a decemberi sérülése után lábadozó Kálmán játékba állása amúgy is felgyorsította az elkezdett folyamatokat, azaz magasabb fokozatra kapcsolva nagyobb előnyre etettek szert a szombathelyiek.
Talán az elúszni látszó hajó láttán, Déri Csaba is vállalt egy kisebb pantomin-főszerepet: lereagálván a játékvezető páros egyik általa vitatott ítéletét szó szerint hanyatt dobta magát és sort fetrengve próbálta meg eldönteni, hogy ébren van, vagy csak álmodik...?
De még mennyire, hogy ébren volt: láthatta fiai kísérletezéseit, már ami a néhol kilyukadó Falco-védelem áttörésének kísérleteit illette, olykor sikerrel. Láthatta, amint Tarle egymaga 21 lepattanót gyűjt be, és figyelhette, hogy Borszéki rutinos játékosokat zavarba hozó lendületes, elszánt és önbizalommal teli játékot produkál. Ennek köszönhették, hogy tetemes előny, az ő szemszögükből nézve hátrány nem alakult ki, ám mégis a győzelemre egy szemernyi esélyt sem adva a DMVSE-nek, magabiztosan és sokat javuló játékkal győzött a Falco.
