Okorn számára Szombathely a tökéletes hely

A Falco új edzője beszélt a zárt kapus edzőmeccsekről, és arról is, hátrány-e, hogy az esti bajnoki előtt kétszer is találkoztak a Sopronnal.
 
 
 
 
 

Okorn számára Szombathely a tökéletes hely

A Falco új edzője beszélt a zárt kapus edzőmeccsekről, és arról is, hátrány-e, hogy az esti bajnoki előtt kétszer is találkoztak a Sopronnal.

Ma este Sopronban kezdi meg a szezont a Falco-Vulcano Energia KC Szombathely. Mozgalmas nyarat tudhat maga mögött a legutóbbi kiírás ezüstérmese, hiszen távozott Darrin Govens, Milos Borisov, Alekszandar Pustahvar, Steve Taylor, Perl Zoltán és Durázi Krisztofer, a helyükre Juvonte Reddic, Stefan Balmazovics, Evan Bruinsma, Ron Curry és Bíró Olivér érkezett. A kispadon is volt változás: Szrecsko Szekulovics edzőt Gasper Okorn váltotta. Vélhetően már mindenki nagyon kíváncsi arra, mire mennek a sárga-feketék a nagy átalakulás után, így van ezzel a 45 éves szlovén tréner is, akivel a BB1.hu pénteken, egy kávé mellett beszélgetett.

- Hogy érzi magát másfél hónap után, egy nappal a bajnoki rajt előtt? – érkezett az első kérdés a szakemberhez, aki az Olimpija Ljubljanától érkezett a vasi megyeszékhelyre.

- Minden rendben van. Itt lakom, a Fő tértől nem messze, a Gyöngyös-patak partján, nagyon szép környezetben, minden közel van. Gyalog a csarnok 11-12 perc, ha nagyon lassan sétálok, akkor is 15 perc alatt ott vagyok. Szombathely kisebb, mint Ljubljana, de ez nem is baj, mert én nem igazán vagyok oda a nagy városokért, igaz az sem jó, ha túl kicsiben élsz, mert az ingerszegény környezet egy idő után kicsit unalmassá válik. Ez egy tökéletes hely számomra, több szempontból is. A feleségem és a két gyermekem Bécsben él, így közel vannak, akárcsak Szlovénia. Egyébként mindkét helyen szinte lehetetlen autóval közlekedni, mert csak ülsz a dugóban. Ha valahova időre mész, nagyon korán el kell indulnod, illetve sokkal hamarabb elérsz villamossal vagy metróval. Itt sokkal könnyebb a közlekedés. Nemcsak nekem tetszik a város, a feleségemnek is. Sok a zöld környezet, nagyon szép a csónakázó tó környéke is, ott is van egy hangulatos kávézó. Egyébként voltam már itt korábban, még amikor a Helios Domzale edzője voltam, amikor Zeljko Zagorac is a játékosom volt, edzőmeccset játszottunk a Falcóval. Már akkor is körbenéztem a városban, és tényleg tetszett, emlékszem rá.

Sok helyen jártam a világban, Közép- és Kelet-Európában egy pillanat alatt meglátszik egy városon, hogy törődnek-e vele, költenek-e rá, és Szombathely ilyen. Gyönyörű a Fő tér, van egy új focistadion, a kosárcsarnok sem régi, a gyerekeknek ott van a Kalandváros, és még sorolhatnám. Komfortos, kényelmes. Ez is fontos, hogy jól érezd magad ott, ahol dolgozol. Én nem vagyok az a típus, aki csak bejár naponta a csarnokba dolgozni, aztán hazamegy, bezárkózik, és maximum nézi a tévét. Van nekem is tévém, de az elmúlt másfél hónapban jóformán be sem kapcsoltam. Ráadásul, talán a két ország közelsége miatt is, a szlovén és a magyar kultúra elég közel áll egymáshoz. Azért, amikor például Litvániában vagy Lettországban voltam, ugyanez nem volt elmondható.

- De miért pont Szombathely?

- A nyáron voltak puhatolózások irányomban Ausztriából, illetve amint vége lett a szezonnak, Zadarból azonnal kaptam egy ajánlatot, de oda nem akartam menni. Az álmom, hogy egyszer majd olasz vagy német csapatnál is kipróbáljam magam edzőként. Néhány évvel ezelőtt Ludwigsburgból hívtak, de akkor még túl fiatal voltam, és nem mertem belevágni. Amikor először az ügynököm jelezte, hogy a Falco megkeresett, egy kicsit megijedtem, azt hiszem, ez egy természetes emberi reakció volt, hiszen láttam, hogy az elmúlt két évben három döntőt is játszottak, miért akarnak itt edzőt cserélni? Aztán informálódtam, és megértettem mindent. Egyébként mindenkitől jó dolgokat hallottam a Falcóról, hogy mennyire jól szervezett a klub, és hogy a szurkolók imádják a csapatot és a kosárlabdát. Rengeteg emberrel beszéltem, nemcsak az ügynökömmel, többek között Zagoraccal is és Potocnikkal is.

- A felkészülési időszak véget ért. Sikerült elvégezni azt a munkát, amit eltervezett?

- Alapvetően elégedett vagyok. Szerintem elég időnk volt, és jól is dolgoztunk. Jelenleg ott tartunk, ahol kell, megfelelő szinten vagyunk. Váradi sérült volt, biztos vagyok benne, hogy vele teljesen más lesz ez a csapat. Ő egy nagy tartalékunk. Őszinte leszek, még rengeteg tartalékunk van, de ez normális is ilyenkor, amikor egy teljesen új csapatot építesz. Még türelemre van szükségünk, hiszen lépésről lépésre fogunk haladni. Ez a csapat kész tanulni, és a játékosok vevők minden olyan újításra, amivel csak jobbak lehetünk. Emiatt egyáltalán nem aggódom, de semmi nem jön egyik pillanatról a másikra, ezt nem szabad elfelejteni. Most vagyunk egy szinten, ami nem rossz, de biztos vagyok benne, hogy az idő múlásával ennél csak jobbak leszünk.

- Ha már említette Váradit: milyen állapotban van? A Komarno ellen már játszott néhány percet, ezek szerint a Sopron ellen ő is pályán lehet?

- Benedek egy hosszú rehabilitáció után van. Mi nem tettünk rá nyomást, nem kapkodunk, az előre egyeztetett terv szerint haladunk, azt csináljuk, amit az orvosok javasoltak. Azt azért nem szabad elfelejteni, hogy még csak egy hete, tíz napja edz teljes intenzitással, együtt a csapattal. A Komarno ellen kipróbáltuk, kapott kétszer öt percet, teszt jelleggel. Jól reagált, jól is érezte magát a pályán, de még időre van még szüksége, hogy a kosárlabda formáját visszanyerje. Kondicionálisan semmi gondja nincs, de a kettő nem ugyanaz. Meccshiánya van, és öt-öt ellen kell gyakorolnia, hogy a korábbi ritmust elérje. Vele is lépésről lépésre haladunk. Szerintem nagyjából két hét, és minden rendben lesz. Már bevethető állapotban van, de egy dolog az edzőmeccs, és teljesen más dolog egy éles bajnoki. Egyelőre még gondolkozunk azon, hogy már Sopronban is pályára lépjen, vagy majd csak Szolnokon.

- Az új centerrel, Juvonte Reddic-kel is volt probléma. Sérült is volt, és fizikálisan sem volt a topon, amikor megérkezett.

- Reddic két évvel ezelőtt Görögországban egy szenzációs szezont produkált. Utána Belgiumba került, azt gondolom így utólag, hogy ott ezzel egy rossz döntést hozott. Nem igazán érezte ott jól magát, ez mindig benne van a pakliban. Ahány edző, ahány játékos, annyi stílus, nem mindig passzolnak az elképzelések, ezt nem lehet előre kalkulálni. Volt két rossz élménye a sérülésekkel, mivel a csapata nem volt vele türelmes. Normális kosárlabda-térdsérülés volt, semmi komoly. Kikerült a csapat köréből, elveszítette a bizalmat. Ezek után elhagyta a klubot, márciusban hazautazott Amerikába. Minden orvosi leletet ellenőriztünk vele kapcsolatban, ezen kívül mi is kivizsgáltattuk. Minden rendben van vele egészségügyileg. Biztos vagyok benne, hogy ő egy igazán komoly magasember, de neki is kell még egy kis idő, hogy megértse, megérezze, hogy én és a Falco maximálisan bízunk benne. Volt egy kis hátsérülése, miután megjött, de az sem volt súlyos, az MRI sem mutatott ki semmit. Nagyjából ő is egy hete végez teljes értékű munkát. Mondtam neki, ne kapkodjon, nem rohanunk sehova, a szezon elég hosszú. Napról napra jobb lesz. Az idő múlásával haladt előre az edzéseken és az edzőmeccseken is, már látható a fejlődés. Biztos vagyok benne, hogy az egyik meghatározó játékosunk lesz, a palánk alatt főleg.

- A szurkolók egy része sokat morgolódott a zárt kapus edzőmeccsek miatt, melyek után csak a végeredményt közölték, a dobókat nem. Miért volt erre szükség?

- Higgye el mindenki, hogy nem akartam ezzel semmi rosszat. Egyszerűen nekem ez a filozófiám. Egy olyan edzőiskolából érkeztem, ahol ez a bevett szokás. Elismerem, ez lehet, hogy Magyarországon egy kicsit furcsa vagy új. Amikor kezdődik az előszezon, nem akarunk semmit sem rejtegetni senki elől, a 21. században élünk, nem is tudnánk, de én azt vallom, hogy egy olyan szituációban, mint amiben mi most voltunk, hogy rengeteg új játékosunk van, nem szabad túl nagy nyomást tenni a csapatra. Én békés, nyugodt körülmények között szeretek építkezni, hiszen utána sokkal szebb és jobb képet tudsz mutatni a közvéleménynek. Különben meg nem szabad csak a statisztikákból, a pontdobókból ítélkezni. Az első néhány edzőmeccs még nem a realitást mutatja, és tudom, hogy sokan csak abból indulnak ki, hogy ki mennyit dobott. A kosárlabda nem csak erről szól. Én azt vallom, hogy egy felkészülési időszakban az a legjobb, ha az edzőmeccsek felét otthon, a másik felét idegenben játszod, és az utolsó kettőt nyilvánossá tesszük a szurkolók felé. Szerintem ez a normális út.

- És az mennyire volt gond, hogy a terem foglaltsága miatt sokszor nem tudtak edzeni az Aréna Savariában?

- Szerintem ezzel nem volt semmi probléma, hiszen szezon közben úgyis végig a saját csarnokunkban fogunk edzeni. Az különben sosem baj, ha időnként cserélgetni tudod a helyszíneket. Szombathelyen a lehetőségek több mint jók. Volt, hogy a saját otthonunkban, volt, hogy a kiscsarnokban, és volt, hogy a Brenner iskolában készültünk. Nekem ezzel edzőként semmi bajom nem volt.

- Milyen a közös munka Milos Konakovval? Jelentett az bármiféle problémát, hogy „készen kapott” egy másodedzőt?

- Egyáltalán nem. A klub korrektül elmondta, mielőtt aláírtam volna, hogy a másodedzőnek már van szerződése. Leinformáltam, illetve beszélgettem vele is. Nagyon elégedett vagyok vele, rengeteget segített már ez alatt a rövid idő alatt is nekem. Nagyon profi hozzáállású, jó szakember és emellett egy rendkívül pozitív srác is. Ráadásul nem is jött rosszul, hogy már ismeri az itteni közeget. Biztos változtattam néhány dolgot ahhoz képest, mint ami itt megszokott volt, hiszen minden edző más, de mindenhez abszolút alkalmazkodott, soha nem volt semmi problémája. Kölcsönösen megbízunk egymásban, és ez a legfontosabb.

- Szombat este Sopronban kezdi meg a szezont a Falco. Miért játszottak egymással kétszer is edzőmeccset a bajnoki rajt előtt?

- A felkészülési programunkat előbb lefixáltuk, mielőtt még a sorsolást ismerhettük volna. Persze, amint napvilágot látott a menetrend, rögtön felmerült a kérdés, hogy így is akarunk-e játszani egymással. Én is és a soproni kollégám is azt mondtuk, hogy nincs ezzel semmi probléma. Talán a két meccs által egy kicsit jobban megismertük egymást, de amúgy sincsenek nagy titkaink egymás előtt, például, ha akartak, a legutóbbi két edzőmeccsünkre is eljöhettek. Egy biztos: az edzőmeccs teljesen más, mint a bajnoki, ahol tét van. Két külön sztori. A legjobb, ha elfelejtjük, mi történt az előszezonban, és 0-0-ról indítjuk az egészet. Meglátjuk, mire jutunk Sopronban.

 
 

    Hozzászólások

    A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

    A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!