Langyos meccsnek néztünk elébe. Valahogy furcsa volt ez a vasárnap esti kezdés. Ez meglátszott a kilátogató szurkolók számán, és később a csapat játékán is.
A feldobás után a Paks hozta el a labdát, az első akciót sikeresen kivédekeztük. Ekkor még nem tudtuk, kevés ilyet láthatunk a meccsen. Frazier triplájával kezdődött a pontgyártás. Az első negyedben a hazaiaknál elsősorban Dies és Frazier, míg a túloldalon Dill és Horváth Ákos volt elemében. Bár az etap nagy részében az ASE vezetett, többször is volt, hogy feljöttünk egy pontra. Egyenlíteni azonban nem sikerült, mert nagyon bosszantó hibákat vétettünk támadásban és védekezésben egyaránt. A játékvezetők többször is belementést, támadó hibát ítéltek. Többnyire jogosan. Idegesek voltunk, kapkodtunk. Walker dobott triplát a negyedet záró dudaszó előtt, tíz perc után 21-27 volt oda.
A folytatásban változtatott Lazics edző, beállt Borszéki és Wilson. A szülinapos amerikai rögtön triplával indított a bal sarokból. LaGrange azonnal válaszolt. Nem sokat változott a játék képe, a vendégek tetszés szerint szerezték könnyebbnél könnyebb kosaraikat, míg a sárga-feketék gépezete csak nem akart összeállni. Walker duplája után, 27-37-nél – 6:42-vel a vége előtt – Lazics kikérte első idejét. A szerb mester joggal pörölt játékosaival, hiszen továbbra is gyengén játszottunk. Álmosan, enerváltan kezdtünk, a Paks pedig könnyedén rohant át rajtunk. A folytatásban Frazier fordult be szépen két ember között, majd Kálmán vette észre, hogy a palánk alatt üresen érkezik Wilson, akinek ziccerével feljöttünk hat pontra. Még mielőtt azonban közelebb férkőzhettünk volna, Horváth Imre magához rendelte övéit. Kiss triplája a végén pedig azt jelentette, hogy a félidőben már 51-37-re vezetett az ASE.
Eldőlt. Jó hamar. A második játékrészben még annyi örömünk sem lehetett, hogy esetleg pozitívan zárjunk egy negyedet. Sokszor olyan volt, mintha eggyel többen játszanának a vendégek, pedig erről szó sem volt. Persze az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy rendkívül jó százalékkal dobtak. Volt, hogy Panta például emberrel együtt, szinte nullszögből dobott triplát. Nyoma sem volt az eddig látott remek FALCO-védekezésnek, az egymásért való küzdésnek. Ma valahogy csődöt mondtunk. Van ilyen. Ennél már csak jobb jöhet.
